Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 14 (95. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére felállított bizottság két tagja megválasztásának semmisségéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
4561 bekezdése, amely az 1. p ontban nyert rögzítést a rendelkező részben, tehát hogy semmissé nyilvánított ítéletek hozatalában vettek részt. Ugyanis ők nem vettek részt semmissé nyilvánított ítéletek hozatalában, hanem olyan ítéletek hozatalában vettek részt, amelyek Szigethy képvise lőtársunk szerint semmisnek nyilvánulnak, csakhogy nincs meg erről a semmisségi határozat, tehát a törvény előfeltétele nem forog fenn. Ennek következtében kifejezetten iratellenes az országgyűlési határozati javaslat 1. pontjának előírása, hiszen szembená ll az iratok tartalmával, szembenáll az átvilágosításról szóló törvény 6. §ának (1) bekezdésével és ugyanígy kifejezetten nemcsak egyszerűen megalapozatlan, hanem azon belül iratellenes az indoklási résznek az azzal kapcsolatos megállapítása, hogy olyan í téletek meghozatalában működtek volna közre Botos Gábor és Eigner József, amit ez a határozati javaslat indoklása szám szerint is megállapít. (13.40) Tudniillik hiába mondja azt ez az előterjesztés, hogy Botos Gábor három, Eigner József pedig tizenöt ilyen ítélet hozatalában vett részt, mert ehhez '94. április 6a előtti három ilyen megsemmisítő határozat kellett volna Botos bíró úr esetében, tizenöt ilyen határozat kellett volna Eigner bíró úr esetében. Ha ezek a határozatok nem állnak rendelkezésre, akkor igazán nem tudom, hogy miről beszélünk! Mert ezek iratellenes megállapítások; ennek következtében azok az irányadó tényállásból mellőzendők, éppúgy, mint ahogy ennek következtében mellőzendő az 1. pont az országgyűlési határozati javaslatból; hiszen az ne m létező tényálláson, pontosabban iratellenes tényálláson alapul. Ebből fakadóan az országgyűlési határozati javaslat 2. pontja is ilyen sorsra kell hogy jusson. Tudniillik azzal kezdődik az előterjesztés 2. pontja, hogy: "ezért megállapítja..." Tehát az 1 . pontban írt tényállást helyesnek fogadja el, az iratellenes tényállást, ezért megállapítja, hogy a határozatnak az átvilágító bírákra vonatkozó része semmis. A semmisségre igaz, hogy bárki, határidő nélkül hivatkozhat a polgári törvénykönyv, ha jól emlék szem, 234. §a értelmében, de úgy gondolom, ez abban az esetben foghatna helyt, hogyha itt, ebben az esetben azok a további semmisségi határozatok rendelkezésre állnának, amelyeknek - ismétlem - '94. április 6a előtti dátummal kellene rendelkezniük; mert a bírák a nyilatkozatot április 6án tették meg. Ami most már a határozat 3. pontját illeti, nevezetesen, hogy az érvénytelen megválasztás alapján létrejött jogviszonyukat azonnali hatállyal felszámolja; ugye, ennek csak a következő jogszabályi hiányossága i vannak. Tehát egyrészt, az előbbi indokaimból kitűnően, az átvilágító bírák megválasztása nem volt érvénytelen, hanem az érvényes megválasztás volt. Másrészt pedig, olyan jogi fogalmakat, hogy azonnali hatállyal felszámolja az ő jogviszonyukat, és a munk avégzés alól azonnali hatállyal felmenti... - hát én úgy gondolom, ezek nem létező jogi fogalmak. És ráadásul abban a hiányosságban is szenvednek, hogy nem kinevezés, hanem megválasztás hozta létre a bizottság tagjainak jogviszonyát, ezért annak megszüntet ése legfeljebb felmentéssel történhetne. Felmenteni viszont ebben az esetben csak alkalmatlanság címén lehetne. De kérdeznénk akkor, hogy melyik hatóság volna jogosult ennek az eljárásnak a lefolytatására. Nem akarok belemenni a Varga képviselőtársunk álta l részletesen kifejtett immunitással kapcsolatos jogi okfejtésekbe, de kétségtelen az, ha valaki azt állítja, hogy ez munkajogi jogviszony, akkor nem ártana, ha megmondaná, hogy miért munkajogi jogviszony. Hiszen ez egy egyedi, közjogi aktussal létrehozott olyan helyzet, ahol nincs munkáltató, a munkáltatói jog gyakorlója nem állapítható meg; ezért fogalmilag kizárt, hogy bárki is minősítést készíthessen róluk. Tehát nem lehet megállapítani sem azt, hogy alkalmatlanok, de azt sem lehet megállapítani, hogy a lkalmasak. Őket meghatározott időre választották meg ezzel az egyedi, közjogi aktussal. És ha az egyedi, közjogi aktus alapját képező törvénynek lenne olyan hiányossága, ami miatt az ő megválasztásuk az egyedi, közjogi aktussal most már az Országgyűlés ros szallásába ütközne, ebben az esetben semmi akadálya sincs annak, ha megváltoztatják a törvényt. Annak alapján lehet egy újabb határozatot hozni; de ehhez az alapvető követelmény az átvilágításról szóló törvény megváltoztatása. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarom én tovább hosszasan igénybe venni a türelmüket. De láthatják, a beterjesztett országgyűlési határozati javaslat a tényállási részében nemcsak hogy
