Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 8 (92. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDF):
4297 bizonyos koncepciót feltétlenül folytatni kell. Ugyan ebben valóban nincs egy kormánypárti vélemény, csak a magánvéleményemet tudom mondani. Az üzemegészségügyi, munkaegészségügyi ellátás megosztottsága jelenleg is megvan, tehát senki nem vitatja azt, hogy azok az üzemorvosok továbbra is megkapják a finanszírozást, akik egyébként háziorvosként látják el, gyógyítják a betegeket. Ez a finanszírozásnak egy jelentős része. Emellett egy csomó olyan elem van, a mi pedig tételes vizsgálattá, tehát díjköteles vizsgálattá válik, de ezt semmi esetre sem tartom megoldásnak. (12.40) Lehet, hogy ez nem egy jó megoldás és nem fog hosszú távon működni, de nem tartom jónak, ha a baleseti biztosítási ág válik külön biztosít ássá. Számomra elfogadhatóbb a német megoldás, ahol a betegbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás mellett a harmadik ág az ápolási biztosítás. Ennek van igazából nagyobb jelentősége akkor, amikor pont kórházi férőhelyeket szeretnének valahol kiváltani. Úgy gond olom, hogy ha a balesetbiztosítás válik önálló ággá, a munkaadói és a munkavállalói érdekek összeütközésében ez az önálló biztosítási ág is felmorzsolódik: a fenntartása méginkább drága lesz, ki lesz szolgáltatva a munkaadói érdekeknek, arról nem is beszél ve, hogy nem lehet elkülöníteni a megelőzési szerepet a gyógyító szereptől. Tehát egy bekövetkezett baleset ellátása akkor is az egészségbiztosítási ágra, az egészségügyre tartozna, ha nem, akkor párhuzamosságok keletkeznek. Azt hiszem azonban, ezt a szakm ai vitát - nem egy ennél szűkebb, de más kör jelenléte esetére igazából el lehetne halasztani, mert a kör most is elég szűk, de - nem feltétlenül itt, a teremben kellene ezt megvitatni. Tehát még egyszer: nagyon szépen köszönöm ellenzéki képviselőtársaim m egjegyzéseit és kritikai észrevételeit, hiszen én kormánypárti képviselőként akkor is korlátozott vagyok a kritikák megfogalmazásában, amikor egyébként még nem vagyok korlátolt. (Derültség.) Azt hiszem tehát, ez egy fontos szerep, ezért találták ki a plurá lis demokráciát. Ugyanakkor tisztelt türelmüket kérném abban az ügyben, hogy valamilyen módon megfogalmazódjon és egyeztetésre kerüljön egy olyan javaslat, amely az Avariációt egy, kormány által is elfogadható költségvetési variációvá alakítja, és ezek az egyeztetések - meg kell mondani - még nem fejeződtek be. Itt csatlakoznék Surján képviselő úr indítványához, amikor a szocialista képviselőcsoport és az SZDSZ képviselőcsoportja nevében is tisztelettel kérjük az elnök asszonyt: most ne kerüljön lezárásra az általános vita, azt csak napolja el. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Kétpercesek sorozata következik. Elsőként megadom a szót Raskó Györgynek, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. DR. RASKÓ GYÖRGY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Őszintén szólva Szabó György miniszter úr hozzászólása késztetett arra, hogy néhány gondolatot fűzzek nem éppen a tb reformjához, de mindenképpen azokhoz a híresztelésekhez, amelyek kórházbezárásról, aktív szolgáltatás leépítéséről szóltak az újságokban. Nagy kő esett le a szívemről, hogy semmi nincs eldöntve, és arról a koncepcióról, amely azt tartalmazza, hogy a kórházi ágyak leépítése hogyan történjen, a Népjóléti Minisztérium végleges álláspontot, állásfoglalást még nem alakított ki. Ehhez szeretnék tanácsot adni neki. Mint nem e terület szakembere úgy érzem - és itt tolmácsolom saját körzetemben, a kapuvári körzetben élők aggódását is , úgy gondoljuk, hogy a vidéki, úgynevezett kiskórházak aktív s zolgáltatásának visszafejlesztése vagy leépítése valóban nagyon súlyos problémát okozna az ország kistelepülésekkel tarkított területein, legyen az DélMagyarország vagy éppen NyugatDunántúl, Szikszó környéke
