Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 8 (92. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
4277 tervezett költségeket. Az általa közölt információk azonban valami elképesztő gazdálkodásról árulkodnak. Ezek közül csak néhányat szeretnék kiemelni. A törvényjavaslat "B" jelű melléklete be mutatja, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap foglalkoztatottainak létszám- és bérkimutatása teljesen szabályszerű, ugyanakkor az adott melléklet a kiadásokat összegző táblájában mintegy 700 millió forint nem rendszeres személyi juttatást mutat ki. Ez az érték k icsit túlzott. Feltehetőleg hasonló a gyakorlat az Egészségbiztosítási Pénztárnál, Alapnál is. A társadalombiztosítás területén már korábban is megállapítható volt, hogy jelentős összegek kerülnek kiadásra "informatika" címszó alatt. Most először, a "D" me lléklet jóvoltából, a részletekbe is betekinthettünk a Nyugdíjbiztosítási Alapra vonatkozóan. Így rögtön megkérdőjelezhető, hogyan lehetett költségvetési jóváhagyás nélkül az IBMmel többéves kihatású szerződést kötni sok millió német márkáért. Ezt a szerz ődést sürgősen felül kell vizsgálnia a Számvevőszéknek, mert a közölt - bár részleges - információk alapján a tervezett ráfordítás erősen túlzott. Nem látszik, hogy a világbanki projekt, amely külön költséggel jár, hogyan függ össze ezzel a fejlesztéssel, mivel látszólag ütik egymást. A fejlesztésnél közölt árbecslések általában mintegy 50 százalékkal magasabbak a tényleges piaci áraknál. Természetesen lehet az eszközökért sokat is fizetni - ha van miből. A folyamatos működést biztosító 300 millió forintos ráfordítás a melléklet szerint minden, az eszközműködtetéshez szükséges költséget tartalmaz. Ugyanakkor a "B" melléklet ugyanezen a címen további 68 millió forintot számol fel. A tételen belül ugyancsak elgondolkoztató az a gyakorlat, amely 158 millió fori ntot fizet ki tízegynéhány fő külső szakértő kapacitáslekötésére. Kíváncsiak lennénk, vajon ki annak a csodaszoftvernek a gazdája, amelyért a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság 38 millió forint éves bérleti díjat fizet. Ezek után csak gyanakvással lehet nézni az Egészségbiztosítási Alap hasonló informatikai fejlesztéseit. Tökéletesen tisztában vagyok mindazokkal a problémákkal, amelyek abból erednek, hogy a társadalombiztosításnak nincs éves költségvetése. Ezt a költségvetést már aligha fogják átdolgozni, de lega lább arra szeretnék ígéretet kapni, hogy a kormány gondoskodni fog a pénz elherdálásának megakadályozásáról, a Pénzügyminisztérium végre ellátja azt a feladatot, amit régen el kellett volna látnia. Néhány szót még külön is szólnék, összefoglalóan, az Állam i Számvevőszék T/985/1. számon benyújtott szakvéleményéről. Ennek elkészítése során a Számvevőszék viszonylag könnyű helyzetben volt: mivel már korábban részletesen elemezte a törvényjavaslat hibáit, ezért most csak kiegészítenie kellett - a T/464. számú e lőző törvényjavaslat és a jelenlegi közt alig van eltérés. A szakvélemény gondos munka eredménye, és elsősorban az alapvető összefüggésekre irányul. A főbb problémák feloldására hét pontban tette meg javaslatait - ezek a 68. oldalon olvashatók. Ezeket a j avaslatokat érdemes lenne országgyűlési határozattá emelni, azaz a határozatot kezdeményezni, a kormány ugyanis ezeket teljesen figyelmen kívül hagyta. A szakvélemény a hibáknak olyan halmazát tárja fel, amelyek mellett a törvényjavaslatot csak átdolgozni lehet. Az előző törvényjavaslat visszavonása után azonban ez sem történt meg, azaz az illetékes szervek nem kívántak tovább dolgozni a javaslaton. Jól követhető, hogy az átdolgozott jelenlegi törvényjavaslatban nem csökkent, hanem nőtt a hibák és hiányossá gok száma, így további bizonytalanságok keletkeztek. Összességében az Állami Számvevőszék munkája minden dicséretet megérdemel. Nemcsak azért, mert rövid idő alatt összeállította az első - és máig érvényes - véleményét, hanem azért is, mert érződik a kiegé szítéseken, hogy egyre reménytelenebbnek tartja munkáját, hiszen például a
