Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 8 (92. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SIRÁLY PÉTER (MSZP):
4278 társadalombiztosítás költségvetési kérdéseiben sorozatosan figyelmen kívül hagyják érdemi észrevételeit. A Független Kisgazdapárt ezt a költségvetést nem fogja megszavazni, de több módosító javaslatot nyújtottam be annak érdekében, hogy a hátralévő időszakra tisztuljon a köd ezekben a kérdésekben is. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm dr. Győriványi Sá ndor elhangzott beszédét. Szólásra következik Sirály Péter képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselője. DR. SIRÁLY PÉTER (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőház! A társadalombiztosítás költségvetéséből a gyógyítómegelőző ellátásokra fordított pénz 190193 milliárd forint körül van. A gyógyítómegelőző ellátásban utalványozott pénzek - például a gyógyszertámogatás 67 milliárd, rokkantnyugdíj 69 milliárd, táppénz 33 milliárd - összességükben közel 400 milliárd forintot tesznek ki. Ennyi t fordít a magyar társadalom arra, hogy állampolgárai egészségét megőrizze, illetve visszaadja. (11.10) Hatalmas pénzek és az eredménye kétséges, bár nemcsak az egészségügyben lelhetők fel ennek az okai. Ugyanakkor ilyen hatalmas kiadások mellett tulajdonk éppen nem tudjuk, hogy mi történik a betegellátásban, a szakma és a társadalombiztosítás sem ellenőrzi ezt átfogó módon, nincsenek adatszolgáltatások, illetve az adatszolgáltatások nem használhatók, nem kellő módon és időben férhetők hozzá. Mindnyájan tudn ánk epizódokat mondani akár saját életünkből, akár rokonaink, ismerőseink köréből, hogy a magyar egészségügy malmaiba bekerülve - amely egyébként diagnosztikában és terápiában változatlanul európai színvonalon dolgozik - tapasztalhatjuk és tapasztaltuk is a betegek küldözgetését. 145 millió orvosbeteg találkozás van egy évben. Ez azt jelenti, hogy minden magyar állampolgár tizennégyszer, tizennégy és félszer jelentkezik orvosnál. Ehhez még hozzá kell venni azt, hogy az orvosbeteg találkozások túlnyomó töb bsége körülbelül a lakosság 30 százalékának részéről történik meg, és a lakosság 30 százaléka meg sem jelenik orvosnál éveken keresztül, ami egyébként szintén nem helyes. Mindnyájan tudunk történeteket mesélni arról, amikor ismételten végeznek el vizsgálat okat, és minden kolléga tudna történeteket mondani arról, hogy 368 vizsgálat, kezelés, gyógyítás után derül ki a valós diagnózis. Mindezeket a társadalombiztosítás nem kontrollálja, mindezeket a társadalombiztosítás, mint egy báró Csekonics, finanszírozz a. Végezetül, ha azt látjuk, hogy az egész ország kényszerpályán van, ha azt látjuk, hogy a betegellátás és az egészségügy is kényszerpályán van, akkor ez a költségvetés is alkalmas arra, hogy a bajból erényt csináljunk. Ahogy ma már sokan igényelték és so kan szóltak a társadalombiztosítás reformjáról, úgy látom, hogy ez a kényszerhelyzet lesz az, amely a társadalombiztosítás, az egészségbiztosítás reformját felgyorsítja, és az egész egészségügyet egy átfogó modernizációra kényszeríti. A kormány gazdasági s tabilizációs programjából az egészségügyben adódó változások az ágazat alapvető problémáit nem oldják meg. Az ebben a csomagban meghozandó intézkedések egy része alkalmi jellegű és nem biztos, hogy kellően átgondolt, egy részük már régen megérett. A tervez ett intézkedés mindenképpen pénzügyi szempontok vezette, a nagyobb rosszat elkerülni igyekvő, lépéskényszerbe hozott döntéssorozat, ami hosszú távon nem oldja meg az egészségügy financiális, szerkezeti és működési gondjait.
