Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP):
4221 DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szűrös Mátyás képviselőtársam kisebbségi véleményének elmondása után szabad legyen a Kereszténydemokrata Néppárt nevében egypár különös jelenségre felhívnom a tisztelt Ház figyelmét. Hazánk jó kulturális, gazdasági, politikai kapcsolatot akar teremteni szomszédaival, de minden más országgal is, mert ez kölcsönös érdek, nemcsak a térség békéjét, hanem - ha Európában és az egész világon megvalósulna - a világ békéjét is szolg álná. Hazánknak nincs ellenségképzete, senkit sem tartunk ellenségnek. Ellentéteink vannak, mint ahogy a társadalomban embereknek, csoportoknak és pártoknak is; honvédelmünk a hon védelmét szolgálja, és nem támadásra készül. Ennek az alapszerződésnek a viz sgálatánál - ahogy mondottam - több olyan jelenség van, amire részint már rámutattak, részint, úgy érzem, szükséges nekem rámutatni. Elég hosszadalmas vita zajlott le az úgynevezett nagyhatalmak vagy demokráciák, vagy a külföld befolyásáról. Az amerikai kü lügyminiszterhelyettes, Richard Holbrooke úr legalább háromszor elmondta, hogy az alapszerződés alapfeltétele az Európai Unióba és a NATOba való belépésnek. Így mondta a rádió, így írták az újságok. Nem hiszem, hogy az Európai Uniót mondotta, mert hiszen annak nem tagja, a NATOt valószínűleg mondotta, hogy előfeltétele. Balladur volt miniszterelnök úr, illetve német részről is jelentősen hozzájárultak, illetve sürgették az alapszerződést. Nem tudom, hogy az államtitkár úrnak miért kell annyira tiltakozni a, amikor egy nagyhatalom - amelytől más segítséget is várunk - érdeklődést mutat. Természetes, hogy a nagyhatalmak, a demokráciák körében igyekszünk barátokat és segítséget szerezni, hisz egy kis nemzet nem is tud létezni enélkül. Természetes, hogy sürget ésük befolyással volt, de ezzel még nem lesz a kormány bábkormány. A kérdés inkább az, hogy ugyanezek az országok és hatalmak, valamint Richard Holbrooke külügyminiszterhelyettes úr rámutattake arra, hogy az alapszerződés megkötésének nem Magyarország ré széről van akadálya, hanem Szlovákia, illetve Románia részéről. Ezekre a magyar kormány rávilágítotte, amikor nyilatkoztak az illető miniszterek vagy külügyminiszterek, hogy valójában inkább Szlovákiát vagy Romániát kellene sürgetni a tekintetben, hogy en gedjenek azokban a kérdésekben, amik nélkül nem lehet alapszerződést kötni. Mi nem eshetünk hasra a nagyhatalmi kijelentések és segítségek előtt, ugyanakkor szükségünk van rá. De ugyanakkor mint kis nemzetnek tudnunk kell, hogy a nagyhatalmak ígérgetése, s egítése gyakran zéróvá válik, amikor valóban realitássá kéne, hogy váljon. 1956ban az egész világ leborult Magyarország előtt, az egyesült nemzetek közgyűlésének 85 százaléka mellettünk volt - politikai segítséget se kaptunk, csupán szép szavakat, és amik or kellett volna reálisan nem katonai, hanem politikai segítséget kapni, elmaradt. (18.40) Félő, hogy az alapszerződésnél, amikor ellenőrizni kellene, vagy segítséget kellene kapni a betartatására, ezek a befolyások, ezek a segítségek elmaradnak. Az alapsz erződésnek egy másik különlegessége - és szerintem meglepő , hogy lényegében egy nagy dicsőség az, és ez jellemző a jelenlegi középeurópai és európai helyzetre is, hogy végül a szlovák kormány, és reméljük, később a román kormány, alapszerződésben elváll alja azt, aminek a teljesítése kötelezettsége. Semmi olyan nincs az alapszerződésben, amire a szlovák kormány különböző nemzetközi okiratok vagy dokumentumok alapján nem volna kötelezve. Miért oly nagy érdem az, hogy a szlovák kormány elfogadja az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletnek az emberi dimenzióval foglalkozó dokumentumát? Koppenhágában írták alá 1990. június 29én. Ez már megvolt, csak végre kellett volna hajtani. Miért oly nagy érdem, hogy az Egyesült Nemzetek Ares 47/135. 1993. febr uár 3i határozatát a kisebbségi nyelvi, vallási és nemzeti jogok tekintetében elfogadja? Megszavazták. Mi ebben az érdem? Mi az érdem abban, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1993. évi, úgynevezett 1201. ajánlását végre tudomásul veszi? Mi eb ben az érdem? Az Egyesült Nemzetek határozatát 1993. február 3án megszavazták. Az kötelező erő. Nemcsak az kötelező erő, ami szerződés, nemcsak az kötelező erő,
