Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. VARGA ISTVÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZŰRÖS MÁTYÁS (MSZP):
4214 Kénytelen vagyok reagálni Jakab Róbertné megjegyzéseire, tudniillik eleve lényeges különbség, hogy ebben az országgyűlésben az egyik k ormánypárt egyik vezérszónoka a képviselőnő volt - ez Szlovákiában egyelőre nem képzelhető el, nemcsak azért, mert magyar képviselők nem tartoznak a kormánypártokhoz, hanem egyébként sem , ezen kívül ez az Országgyűlés elfogadott egy európai jelentőségű n emzetiségi törvényt, itt nemzetiségi önkormányzatok vannak, és kormányzati szinten vannak hivatalok, amelyek felelősek a nemzeti és nemzetiségi kérdésekkel való foglalkozásért. Ezek lényeges különbségek, miközben természetesen nálunk is sok a teendő, ezt m indenki tudja. Ez az egyik dolog. A másik pedig: Nemes Miklós képviselőtársamnak mondanám, hogy volt olyan politikus, sőt, voltak olyan politikusok a rendszerváltás előtt is, akik kiálltak a határon túl élő magyarok sorsáért, és aztán a rendszerváltás után vagy folyamatában ezt az alkotmányban is rögzítettük. Mert az úgy szólt, hogy a határainkon túl élő magyarok a nemzet részét képezik, és a Magyar Köztársaság felelős a sorsukért. Tehát volt ilyen. Ezeket csak azé rt mondom, mert itt nagyon sok részlet hangzott el, sok minden, ami hasznos lehet, de végül is az általános vitában vagyunk, és nem kell feltétlenül mindjárt magyarázkodnunk, ha mások interpretálják a szavainkat. Nekem egy külföldi egyszer azt mondta, hogy ti azért vagytok magyarok, mert mindent meg tudtok magyarázni. Most rátérek mondanivalóm lényegére. Néhány gondolatot szeretnék megfogalmazni, illetve felhívni a figyelmet bizonyos körülményekre. Több képviselőtársam elmondta, hogy a magyar külpolitika há rom stratégiai célját illetően nemzeti egyetértés van ebben az országban - ez lényeges dolog, erről nem szabad megfeledkezni , és ezek között, úgy gondolom, valamennyien a Szlovákiával való jószomszédi viszonyra törekszünk - ezt is szükséges hangsúlyozni , csak a kivitelezés mikéntjét és módozatait illetően látszanak lényeges eltérések. Azt hiszem azonban, alapvetően mind a hat parlamenti párt képviselői a jószomszédi viszonyra törekszenek. Emellett azonban arra is gondolni kell, hogy nem feltétlenül alap szerződéssel lehet építeni a jószomszédi viszonyt. Nekem egyébként imponált, ahogy Leitner képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójából és Rockenbauer Zoltán a Fidesz részéről kiegyensúlyozottan, körültekintően beszélt az egész ügyről. Én tudni illik elfogadom De Gaullenak azt a tézisét, amely szerint a politika alapvető formálója a tapasztalat. A tapasztalatokat a politikában és a külpolitikában is meg kell szerezni, ehhez pedig bizonyos időre van szükség, nem lehet tankönyvből megtanulni. Akik lelkesednek ezért az alapszerződésért, azok tapasztalatlanságának tudom be ezt elsősorban - persze, hozzáállás, megközelítés kérdése is. De nézzük csak! Az alapszerződés címe jószomszédi viszonyról, illetve baráti együttműködésről szól. Már itt probléma v an! Mi az, hogy baráti együttműködés? Elég lenne csak együttműködésről beszélni. Az embereket barátság fűzi össze, az együttműködés pedig kimondottan a kölcsönös előnyökre, az érdekviszonyokra épülhet, és lehetek valakivel jószomszédi viszonyban, anélkül, hogy barátja lennék. Ez nagyon lényeges dolog. Azt hiszem, itt még egy kicsit visszacseng a régi barátsági szerződések szellemisége... (Taps a jobb oldalon.) ..., talán nem feltétlenül, gondolom. A politika, a nemzetközi kapcsolatok és két ország viszonya k imondottan és szigorúan érdekekre épülhet. Tehát ami az alapszerződést illeti: valóban nem is arról van szó, hogy a szöveg túlságosan rossz lenne. Az a szöveg önmagában véve nem rossz, bár, meg kell mondanom, hogy ez egy politikai nyilatkozat és szerződés keveréke. Mindjárt meg is mondom: nekem korábban is az volt a véleményem, hogy először lépésről lépésre kellene építeni a kapcsolatokat Szlovákiával - a többi szomszédos országgal is , és a végén lehetne összefoglalni, betetőzni a folyamatot egy deklaráci óval; vagy pedig egy politikai nyilatkozattal kell kezdeni, és aztán szépen, lépésről lépésre fejleszteni a kapcsolatokat. El kell viszont ismernünk, hogy egy folyamatban vagyunk, ez a folyamat valamikor elkezdődött, és egy
