Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
4156 (12.20) Az azt mondja ki, hogy azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbség tagjai többségben vannak, joguk van ahhoz, hogy megfelelő helyhatósággal vagy autonóm önkormányzattal rendelkezz enek, illetve hogy olyan különleges státusuk legyen, amely megfelel a különleges történelmi és területi helyzetnek, és összhangban van az állam belső törvényeivel is. Ott kezdem a kifogásomat, hogy ez az egész megszövegezés távolról sem elegendő a magyarsá g szempontjából, hiszen ha tovább olvassák ezt a cikkelyt - csak nem akarom az idejüket túlzottan igénybe venni , akkor megdöbbenve fogják látni, hogy csoportról beszél, mint államalapító népnek a jogait sehol föl sem említi, tehát a magyarok helyzetére e gyáltalán nem is alkalmazható ez. De még ezt a minimumot sem akarják nekünk adni, holott ez a minimum nagyon kevés és elégtelen ahhoz, hogy a magyarság jogait erre lehessen alapítani. De a belső jogra való utalás egyben rendkívül veszélyes is. Így utalhatn ék a 15. cikk (4) bekezdésének a) pontjára, amely azt mondja, hogy a keretegyezményt akkor kell alkalmazni, ha a belső jog nem tartalmaz ennél kedvezőbb megoldást. Az összes jogtipró, a magyarokat meggyilkoló, a magyarokkal szemben pogromokat rendező, alap vető emberi jogaikat és szabadságukat sárba tipró ilyen személyiség mind arra hivatkozik, hogy náluk több joga van a magyarnak, mint bárhol a világon. Holott ennek az ellenkezője sem igaz, mert sehol ilyen kevés joggal nem rendelkeznek népek, mint a magyar ok az említett területeken. De mégis ez a szerződéses meghatározás borzasztó veszélyeket rejt magában. Úgy gondolom, hogy éppen ezért ennek a szerződésnek ilyen megközelítése, tehát a szerződés konkrét elemzése is arra a következtetésre kell hogy vezessen minket, hogy utasítsuk el ezt a szerződést. Legyen szabad arra hivatkoznom, hogy a Független Kisgazdapárt módosító indítványokat nyújtott be annak érdekében, hogy a rendkívül rossz alapszerződéssel kapcsolatos elvi álláspontját kifejezésre juttathassa. Pél dátlan eset történt a magyar parlamentarizmus történetében, tudniillik a kérdés tárgyalását annak ellenére nem rendelte el a külügyi bizottság, hogy a Házszabály kifejezetten kimondja, hogy az országgyűlési képviselő jogosult módosító indítványt beterjeszt eni, és ezt a módosító indítványt köteles az Országgyűlés tárgyalni. Ennek ellenére a Házszabály 122. §ára való utalással a külügyi bizottság érdemben nem is foglalkozott a Független Kisgazdapárt előterjesztésével, holott a Házszabály hivatkozott 122. § ( 5) bekezdése azt mondja ki, hogy "a határozati javaslatnak az aláírt nemzetközi szerződés szövegét tartalmazó részéhez módosító javaslatot nem lehet benyújtani". Én viszont nem az aláírt szerződés szövegéhez nyújtottam be módosító javaslatot. Csak ugye leg alább az elbírálóknak kellene ismerni minimálisan a magyar nyelvet, és utána nem ártana, ha ismernék a magyar jogot. Én az aláírt szerződést kihirdető országgyűlési határozati javaslathoz fűztem be módosító indítványokat. Ez pedig nemcsak hogy lehetséges é s megengedett, hanem - amint az előbb hivatkoztam rá - a Házszabály 94. § (1) bekezdéséből fakadó olyan jog, amelyet senki el nem vitathat. Ugyanis e törvényi rendelkezés szerint - amely egyébként, mellékesen hadd jegyezzem meg, tulajdonképpen alkotmányere jű jogszabályban van rögzítve - a törvényjavaslathoz, a határozati javaslathoz és a politikai nyilatkozattervezethez az Országgyűlés bizottsága és az országgyűlési képviselő - a Házszabályban meghatározott kivétellel - módosító javaslatot nyújthat be. Tehá t a Házszabály kifejezetten az ilyen előterjesztést biztosító jog, ennek a sárbatiprása történt, ami ellen a Független Kisgazdapárt tiltakozik. Amint arra már hivatkoztam, a kisgazdapárti módosítvány egyik feltételrendszere a beneši dekrétumok hatályon kív ül helyezésére vonatkozott. Úgy gondolom, ez olyan alapvető követelmény, ami nélkül a szerződést ratifikálni semmilyen körülmények között sem lehet. Csak megemlíteném még, hogy ez a gyalázatos, szégyenteljes dokumentum - a beneši dekrétum - olyan jogfosztó dekrétumsort tartalmaz, amely megfosztotta az állampolgárságtól és a vagyontól a magyarokat és a németeket. Én innen megkérdezem a tisztelt szlovák barátainktól: amikor önök a beneši dekrétumokat elfogadták - még Csehszlovákia idejében , akkor vajon miér t nem törődtek azzal, hogy önök olyan
