Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
4152 Köszönöm szépen. Kedves Képviselőtársaim! Az általános vita lezárására az ülésnap végén, az esti órákban kerül sor. A Magyar Köztársaság és a Szlovák Kö ztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Most soron következik a Magyar Köztársaság és a Szlo vák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítését kezdeményező országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása . Az előterjesztést H/905. számon, a külügyi bizottság a jánlását pedig H/905/2. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Tisztelt Országgyűlés! Korábbi ülésünkön az ülést vezető elnök dr. Torgyán József képviselőtársunk, - Független Kisgazdapárt - felszólalása előtt napolta el az általános vitát. Most tehát elősz ör dr. Torgyán József képviselő úrnak adom meg a szót. Őt követi majd Mécs Imre, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Képviselő úr, megadom a szót. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Asszony! Igen tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés - közismert nevén a magyarszlovák alapszerződés - a Független Kisgazdapárt országos vezetőségének, országos elnökségének, orszá ggyűlési képviselőcsoportjának megítélése szerint hazánk megszégyenülésének, nemzeti megaláztatásunknak, az egész magyarság meggyalázásának dokumentuma. Azok a külsőségek is, amelyek között tárgyalásra kerül ez a szerződés, mind alátámasztják azt az értéke lést, amellyel beszédemet kezdtem. Hiszen gyakorlatilag egy félig üres ház előtt zajlik a vita, nincsenek hallgatók; a szlovákiai magyar pártok delegációit sehol nem látom; hasonlóképpen nem látom sehol a romániai magyar pártok delegációit sem. Önmagában a z a tény, hogy nem ennek az ügynek a tárgyalásával kezdtük a mai plenáris ülésünket, ez mind annak bizonyítéka, hogy a szlovákmagyar alapszerződést, hazánk szempontjából egy kiemelkedő jelentőségű szerződést, méltatlan körülmények között kell tárgyalni, m ert bizonyos erőknek kényelmetlen ez a szerződés. Úgy gondolom, arra is érdemes vesztegetni néhány szót, hogy a szlovákmagyar alapszerződést a magyar kormány történelmi kiegyezésnek tekintette és minősítette, a Független Kisgazdapárt pedig történelmi árul ásnak. Nézzük meg, melyik megközelítés az igaz! Lényegét tekintve a kormányzat azért szorgalmazza a szerződés megkötését, mert azt mondják, ez a stabilitást segíti elő. Hivatkoznak a párizsi értekezlet előestéjén az ötvenkét tagállam tapsára, az Európai Un ióhoz való közeledésünk gyorsítására, és azt mondják, a stabilitás mindenek felett való, ezért kell nekünk ezt a szerződést megkötnünk. Ugyanakkor a mi megállapításunk szerint a szerződés aláírása óta eltelt idő igazolja, hogy nem a stabilitás felé haladna k az események, hanem kifejezetten egy instabil helyzet állt elő KözépKeletEurópában, és ez az instabilitás kezd napról napra aggasztóbbá válni. Hadd utaljak arra, hogy április 22én Komáromban tüntetés volt a pedagógusok részéről a tervbe vett szlovák n yelvtörvény, az alternatív oktatás gondolata miatt - csak utalok rá, hogy ez a brezsnyevi alternatív oktatás gondolata, tehát a minden anyanyelv eltiprására irányuló alternatív oktatási gondolat. De utalhatnék arra is, hogy május 20án a DunaszerdahelySom orja vasútvonalon milyen pogrom történt
