Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KÖVÉR LÁSZLÓ, a Fidesz
4143 (11.10) Mindez arra szolgált, tisztelt Ház, hogy elrejtse a hatalomgyakorlás valódi célját, azzal is biztosítsa az egykori állampárt uralmi helyzetét, hogy az információk elzárásával megakadályozza a polgárok, a társadalom önálló véleményformálását, a közügyekbe való beleszólását." Ennyit a mú ltról, amely a legcsekélyebb mértékben sem érdemli meg, hogy valamiféle nosztalgikus megjegyzést tegyünk rá vonatkozóan. Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat önmagában is fontos kérdéseket tárgyal, igazi jelentőségét azonban csak akkor lehet felmérni, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy egy sor összefüggő és egymást kiegészítő törvényi sorozat kihagyhatatlan darabja, amelynek hiányában - a dominóelvnek megfelelően - a többi törvény is részben vagy egészben elveszíti képességét arra, hogy betöltse eredeti hivatását. Az említett törvények legfontosabbika természetesen az adatvédelmi törvény, de szinte ugyanilyen súllyal lehet említeni a rendőrségi törvényt, vagy a még nem létező nemzetbiztonsági törvé nyt, valamint a büntető törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit is. Természetesen idetartoznak különböző titokfajtákat tartalmazó egyéb jogszabályok is, amelyek részletesen felsoroltatnak a törvényjavaslat indoklásában, de ezek és a jelen javaslat kapcsolatá val most nem foglalkoznék. Az államtitok és szolgálati titok adatokban jelenik meg, tehát mindaz, ami a közérdekű adatokhoz, a személyes és különleges adatokhoz, ezek kezeléséhez, védelméhez fűződik, szoros kapcsolatban áll a jelen törvényjavaslat szabálya ival. A demokratikus társadalom információszabadsága a közérdekű adatok széles elismertségén alapul. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy demokratikus társadalomban a köz által meg nem ismerhető adatoknak a lehető legszűkebb körre kell korlátozódniuk. Nyilvá nvaló, hogy ilyen korlátok egyetlen társadalomban sem mellőzhetők. Nem véletlen, hogy az emberi jogok védelmének egyik leghatékonyabb nemzetközi dokumentuma, az Emberi Jogok Európai Egyezménye is tartalmazza e jogok elismerése mellett azokat a határokat is , amelyek között egy demokratikus társadalomban e jogok gyakorolhatók. Jelen esetben is arról van szó, hogy az emberi jogként elismert információs szabadság, továbbá az egyes egyének saját személyes és különleges adataihoz való jog az államtitok és szolgál ati titok szabályozásával korlátozható, ám e korlátozásnak meg kell felelnie a demokratikus társadalmakban elfogadott mércéknek. E mérce elemei álláspontunk szerint a következők: Először is alkalmazni kell a szükségszerű korlátozás elvét, azaz az államtito k és szolgálati titok köre a lehető legszűkebb kell hogy legyen; másodsorban pedig a korlátozásnak jogszabályban lefektetettnek és a joggal összhangban állónak kell lenni. Ennek megfelelően a törvényi szabályozás szükséges, hiszen alkotmányos jogokat is ér int a kérdés. Másrészt viszont - és erről már kevesebbet szoktunk beszélni - e normák csak akkor tekinthetők a vizsgált téma szempontjából is jognak, ha kellőképpen pontosak ahhoz, hogy tartalmuk mentes legyen mindenfajta kétértelműségről. Ki kell küszöböl ni tehát azokat az eshetőségeket, amelyek az államtitok és szolgálati titok meghatározásánál - a törvény szellemével ellentétesen - visszaélésre adnak lehetőséget. E szempontokat figyelembe véve általánosságban az a vélemény alakítható ki e törvényjavaslat ról, hogy a gyakorlatban alkalmazható lesz és többékevésbé megfelel az előbb említett követelményrendszernek. Az Alkotmánybíróság ismert határozatában megsemmisített korábbi jogszabálynál mindenképpen modernebb, haladóbb és előremutató javaslattal állunk szemben. Tisztelt Ház! Ez az általános megállapítás azonban nem vonatkozik a törvényjavaslat minden részletére. Kifogásként említhető meg elsősorban, hogy az államtitokkal szemben a szolgálati titok esetében jóval bizonytalanabb, szélesebb kört átölelő és garanciákkal kellően nem körülbástyázott szabályozási javaslat került kidolgozásra. Látszólag jó érvnek tűnik az a szokványos ellenvetés, mely
