Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
3925 fél mindenképpen ott van, az, aki fellebbezett. Hisz bizakodik, reménykedik abban, hogy meg fog változni ez a dolog. Én nem tudom, min alapul a kormányzatnak az a feltevése, hogy gyorsul az eljárás, ha fő szabályként a nyilvánosság k izárásával tárgyalás nélkül dönthet a bíróság, de ha a felek kérik, akkor úgyis tárgyalást kell tartani. Az esetek döntő többségében ez azt fogja jelenteni, hogy egy bizonyos időszakig a bíróságnak nem kell vele foglalkozni: ameddig nem jön vissza az ügyfé l levele nyolc napon belül, hogy igenis, tessék tárgyalást tartani. Lehet, hogy a statisztikában, amikor a törvény hatályba lép és ez a módosítás megmaradna, 23 hónapos szünetet engedélyezne a bíróságnak, de utána ugyanúgy beállna az ügymenet. Mert aki is meri a polgári perek természetét, az jól tudja, hogy a felek ott akarnak lenni a tárgyaláson. Lebeszélni sem lehet őket, mert sok esetben ügyvédként el kell mondani: árt, ha ott van a fél, mert olyan is lehet kérdezni, amire talán ő nem jól válaszol. Le ke ll beszélni adott esetben, hogy el ne jöjjön, mert még elront valamit. Ilyen tapasztalatok alapján én nem tudom elképzelni, hogy beválna a kormányzat számítása és alapvetően fölforgatná a véleményem szerint eddig jól bevált eljárási rendet. A bíróság számá ra lehet, hogy ez könnyebb. Lehet, hogy a nyilvánosság kizárásával hozott határozatok esetében még formálisan se kell betartani azt a szabályt, hogy a tanácsnak mind a három tagja ismerje meg az ügy iratait. A nyilvános tárgyalásnak ugyanis van egy előnye, hogy igenis, az előadó bíró ismerteti az ügy iratait. Mindenképpen hallják az ott ülők, hogy a bíró milyen módon ismerteti az ügy iratait. Aki már végigült másodfokú tárgyalásokat, jól tudja, hogy sok minden kiderül az ügy ismertetéséből, hogy milyen hang súllyal szólnak bizonyos tényekről, milyen bizonyítékokat említenek, miket hallgatnak el. Ez egyfajta kontroll is az ügyfél számára, hogy igazságos ítélet születik az ügyében, egyfajta kontroll a jogi képviselő számára. Amikor az előbb Szigethy képviselőtá rsam az ügyfelek bizalmatlanságáról szólt, nem tudtam egyetérteni vele, hogy a kioktatásnál az ügyfelek bizalmatlanok lennének. Azt viszont el tudom mondani, hogy a tárgyalás nélkül hozott döntések esetében az ügyfél, már aki veszített, mindig azt mondja, hogy összejátszott a másik fél a bírósággal, mert nem volt ott, nem tud arról, hogy miért döntöttek így. Ha be akarnánk vezetni fő szabályként ezt a fajta módosítást - és az alkotmányossági aggályokról nem kívánok szólni, hisz Balsai képviselőtársam részle tesen foglalkozott ezzel , én azt hiszem, a társadalommal ismét szembekerül ez a kormányzat. Néhányszor óvtuk már ellenzékiként a kormányzatot, hogy nem kell minden fronton totális támadást nyitni a társadalommal szemben, mert az vereséghez fog vezetni. ( 18.50) A pereskedő állampolgárok rettenetesen dühös állampolgárok. Mindenhova írnak, válogatott kifejezéseket használnak és bizony hangot is adnak elégedetlenségüknek. Biztosítani kell a magyar alkotmányban a tárgyalások nyilvánosságát. Ezt nem lehet olyan módon alkotmányossá tenni, hogy ha kéri, akkor nyilvános, ha nem kéri, akkor tárgyalás mellőzésével dönthet a bíróság. Véleményem szerint a jelenlegi szabály jó, helytálló, ezért kérném a tisztelt jelen lévő kormánypárti képviselőket: valóban vigyék hírül a többieknek, hogy az alkotmányügyi bizottság támogatja ezeket a módosító indítványokat. Nem azért támogatja, mert döntő többségben praktizáló jogászokból áll az alkotmányügyi bizottság, hanem azért támogatja, mert ezek a módosítások valóban szükségesek é s indokoltak, hogy a polgári perrendtartás alkalmazása során a felek jogaikat gyakorolni tudják és érvényesíthessék azokat a lehetőségeket, amelyeket a törvény biztosít számukra. Köszönöm szépen a türelmet. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Csiha Judit államtitkár asszonynak.