Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
3913 kézbesítés hiányában akkor fogja megtudni a fél, hogy egy fizetési meghagyás jogerőre emelkedett, amikor a foglalás végett megy a végrehajtó, tehát a végrehajtási eljárásban értesül róla. Ha vissza kell játszani, és kiderül, hogy tulajdonképpen nem kapta meg a fizetési meghagyást, nem kapott semmi értesítést, a jogerősítő végzést sem kapta meg, bizony lényegesen nagyobb baj származik majd ebből a bíróságoknak, ez többletmunkát fog jelenteni. Én ezt a többletmunkát megtakaríthatónak látom akkor, ha a javaslat 9. §ának (2) bekezdését elhagyjuk, és a jelenlegi rendszert tartjuk fenn, ugyanis ez sokkal inkább szolgálja az á llampolgárok érdekét és a bírósági ügyfelek érdekét is. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) (17.50) (Boros Lászlót Nahimi Péter váltja fel a jegyzői székben) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Sepsey Tamás képviselő ú rnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Helytálló volt Szigethy István képviselőtársamnak az az állítása, hogy szakmai vita folyt az alkotmányügyi bizottságban. A koncepciókr ól is szakmai vita folyik, úgyhogy nem szabad degradálni azt, ha mi itt szakmai szempontból a koncepció miatt nem értünk egyet a javaslat egyes előterjesztéseivel. A 7. ponttal kapcsolatban nagyon megfontolandónak tartom - valóban viszonylag rövid, tízéves ügyvédi praxisom alapján , hogy ezt a vélelmet az Országgyűlés törvénybe iktassa. Nem vitás, hogy igen sokan - azért a perben részt vevő felek számához képest ez nem olyan nagy mennyiség - visszaélnek a kézbesítéssel, a jelenlegi törvényi szabályokkal. M egint lehet az az eljárás, amit a kormány választott, hogy a bűnösök miatt sújtom a vétleneket is és egy vélelmet tűzök magam elé, hogy kézbesítettnek kell tekinteni. Lehetne azt a másik utat is választani, hogy meg kell szigorítani a kézbesítési szabályok ellenőrzését. El kéne érni, hogy a Magyar Posta dolgozói betartsák azokat az előírásokat, amelyek a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkoznak. Mert magam is attól félek, amit Csontos Miklós képviselőtársam elmondott, hogy sajnos vétleneket fog sújtani ez a szabály. Mert akik idáig is visszaéltek a lehetőségekkel, azok meg fogják találni a módját, hogy most azt írják rá a tértivevényre, hogy ismeretlen helyre költözött. Ebben az esetben - mivel a vélelem akkor állt be, ha a címzett az iratot nem vette át, illetőleg az átvételt megtagadta , ha a címzett az iratot nem vette át, ez szerintem nem arra a körre terjed ki, hogy ismeretlen helyre költözött. Abban az esetben ez a vélelem talán már nem tud beállni, nem tudja betölteni a rendeltetését. Ha meg ismert helyre költözött, akkor utána kellene küldeni. De sok esetben a postások nem küldik utána, hanem egyszerűen - ahogy képviselőtársam elmondta - ráírják, hogy nem kereste jelzéssel jött vissza, és abban az esetben a vélelem már beállt. Sajnos a magam példájá n is el tudom mondani, hogy otthagyja a postás az értesítést egyes esetekben, más esetekben meg ott se hagyja. Vagy a szomszéd kiveszi, lakótelepeken begyűrik az egyik levélszekrénybe, és ezt követően várja a fél vagy az ügyvéd, hogy jöjjön az idézés vagy adott esetben jöjjön az ítélet, és nem fog megérkezni, mert korábban már megérkezett, csak éppen nem került a kezébe. Azt hiszem, a törvényjavaslatnak ez a része mind a két szempontból elfogadható, de az előterjesztő nem mérlegelte kellőképpen, hogy talán több hátrányt fog okozni a gyakorlati alkalmazás során, semmint hogy a jelenlegi viszonyok között a hatályos szabályokat próbálnák betartani. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, kíváne még valaki szólni az ajánlás 7. pontjához. (Nincs jelentkező.) Nem kíván. A részletes vita e szakaszát lezárom.
