Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - Bejelentés önálló indítványok bizottsági kiadásáról - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
3883 mintsem az, hogy az egyébként erre irányadó szabályok szerin t eljáró bíró beismeri, hogy bizony rosszul döntött. Mert igaz ugyan, a törvény lehetővé teszi számára azt, hogy tárgyalás nélkül, a papírok alapján döntsön, de az is igaz, hogy a tárgyalást lehet kérni, és a tárgyalás kérése során neki egy másik következt etésre kell jutnia: vagy mert roppant gyenge volt az iratanyag, hiszen valamilyen lényeges körülményről, valamilyen a bűnösségi kérdésben vagy a büntetés kiszabása körében lényeges körülményről a bíró nem tudhatott, és akkor az a baj, akkor azért nem lehet engedni ennek az eljárásnak a szétterjesztését és kiszélesítését; vagy pedig tévedett, és a bírói feladatát az iratok alapján nem tudta elvégezni. Elvárható ez, tisztelt Országgyűlés? Komolyan, őszintén elvárható a bíróságok jelenlegi adottságai és általá ban egy ügy bírói szemüvegen keresztül történő megtekintésében az, hogy egy ilyen valóban fiktív jog - mert azt kell mondanom erre a jogra, hogy fiktív jog - alapján a bíró más belátásra fog jutni, és a tárgyalás során enyhébb vagy más következményekkel já ró határozatot hoz? Nem várható el, tisztelt Országgyűlés, és erre nem csak én hivatkozom - adatok hiányában egyelőre senki nem tud meggyőzni minket arról, hogy ez így, ahogy van, alkotmányos és jó intézmény. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a magyar igaz ságszolgáltatásnak természetesen egységes elvek alapján kell működnie, és nem nagyon lehet alkotmányos mértékű különbséget tenni a tárgyalás megtartásának lehetősége, illetőleg az arról való lemondás lehetősége szempontjából a büntetőeljárás és a polgári e ljárás között, hiszen a tárgyalás elvének alkotmányos deklarálása az alkotmányból eredően nyilvánvalóan az igazságszolgáltatás mindkét fő üzemmódjára érvényes. Tehát azért furcsa, hogy ugyanakkor, amikor a kormány - elfogadva érveinket - a polgári eljárás tekintetében, a nemsokára sorra kerülő vita kapcsán majd részletezendő módon beismeri azt, hogy nemcsak a mi érveinkkel, hanem az Alkotmánybíróság egy korábban hozott döntésével is szembe menetel az az eljárási reformja, miszerint fő szabálynak a tárgyalás nélküli elintézést tartaná a másodfokú eljárásban is, és nem a felekre bízná annak eldöntését, hogy ha ők erről lemondanak, akkor lehessen tárgyalás mellőzésével az iratokból ítélni; ha nem mondanak le, akkor viszont a fő szabály a tárgyalás megtartása le gyen. Még egyszer mondom: furcsa az, hogy ebben a Házban ugyanebben az órában, ugyanezekben az órákban két azonos témát szabályozó törvényjavaslatot tárgyalunk; az egyiknél a kormány merev, hajthatatlan magatartása és - szomorú, hogy ezt kell mondanom - az azt alátámasztó legfelsőbb bírósági észrevétel a tárgyalás mellőzése irányába mutat, a másik törvény szempontjából pedig hajlik annak elfogadására, hogy mégis csak a tárgyalás megtartása legyen a fő szabály. Összegezve az elmondottakat, tisztelt Országgyű lés: arra kérem azt a néhány képviselőt, aki itt van, vigye hírül a távol lévő képviselőknek, hogy nem kis jelentőségű dolgot tárgyal itt ma a parlament, és nem kis jelentőségű kérdés lesz az - amikor majd a szavazatukkal támogatnak vagy elvetnek javaslato kat , hogy Magyarországon az alkotmányos biztosítékoknak és a jogállami elvárásoknak megfelelő szabályozásra kerüle sor a büntetőeljárás keretében vagy sem. Nem szeretném azt a látszatot kelteni - erre már hivatkoztunk , mintha mi akadályozni kívánnánk az igazságszolgáltatás munkáját, és mi tulajdonképpen ezen üres és túlzásba vitt garanciák hangoztatásával valami olyannak akarunk menlevelet vagy legalábbis nagyobb kibúvási lehetőséget adni, ami nem kívánatos és a társadalom szempontjából elfogadhatatlan . Mi is azon a véleményen vagyunk, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a közösség elvárásainak megfelelően a büntetőeljárás során bíráját senki ne kerülhesse el, és lehetőleg gyorsan, megfelelő hatékonysággal működjék az igazságszolgáltatás. Ennek számtalan eszköze van: egyet módunkban van ismertetni, de más is van. Az azonban nem lehet eszköze, tisztelt Országgyűlés, egy ilyen törekvésnek, hogy kiiktassa az egész büntető igazságszolgáltatás lényegét, legdöntőbb elemét, és fő szabállyá tegye a nnak az ellenkezőjét, hogy tudniillik ne kelljen tárgyalást tartani, és az eljárások zöme - mint hallottuk, a helyi bíróságok büntetőügyeinek több mint fele - fő szabályként hivatalból, a tárgyalás mellőzésével folyjon le. Köszönöm figyelmüket. (Taps a job b oldalon.)
