Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HODOSÁN RÓZA, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
3863 képviselők elsősorban néhány alapfogalom tisztázását próbálták meg részletesebben kifejteni, és tettek fel tisztázó jellegű kérd éseket a minisztérium képviselőjének. Majd ezt követően a törvényjavaslat 30. §ával kapcsolatban alakult ki egy rövid vita. Ennek a lényege az volt, hogy az országgyűlési képviselők államtitokhoz történő hozzáférése milyen módon kerüljön szabályozásra. A törvényjavaslatban már egy olyan kompromisszumos szöveg került megfogalmazásra, amelyet megelőzően több változat is készült. Fontos tudni azt - s a későbbiekben nagyon fontos lesz erre tekintettel lenni, és talán az országgyűlési képviselők jogállásáról sz óló törvény idevonatkozó rendelkezéseit más vonatkozásban is módosítanunk kell , hogy a jelenleg hatályos törvényszöveg szerint országgyűlési képviselőt államtitoksértés címén felelősségre vonni nem lehet. Ez egy feltétlenül tisztázandó és megoldandó kérd és. A minisztérium jelen lévő képviselője ígéretet tett arra, hogy mind a titokkal kapcsolatos hozzáférés, mind pedig a jogállás egyéb, idevonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatban további egyeztetést kezdeményez, s remélhetőleg egy olyan végleges megoldás a lakítható ki, amely minden fél szempontjából megfelelő lehet. Ezt követően az alkotmányügyi bizottság 15 igen és 8 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak minősítette. Köszönöm. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) ELN ÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Hodosán Rózának, az önkormányzati bizottság előadójának. HODOSÁN RÓZA , az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati és rendészeti bizottsá g ülésén megtárgyalta az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslatot. A bizottsági ülésen elhangzott, miszerint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény kijelölte a titokvédelmi szabályozás keret eit, korlátait és alapjait. Szükség van egy olyan törvényre, amely alapján a Magyar Köztársaság állampolgárai gyakorolhatják információs szabadságjogaikat. Ezen kívül a jogalkalmazók, az állami szervek és a közfeladatot ellátó szervek világosan meg tudják állapítani, hogy mi az államtitok, mi a szolgálati titok, mi az a kategória, amelynek megismerésében az állam korlátozhatja állampolgárait. Ez a korlátozás természetesen csak a köz érdekében történhet. (12.30) Csak e törvény keretei között lehet a közérdek ű adatok nyilvánosságát korlátozni. A törvény célja az, hogy világosan meghatározza, mi az államtitok és mi a szolgálati titok. Célja, hogy összhangot teremtsen az európai jogszabályokkal, célja olyan garanciális elemek beépíté se, miszerint a titokká minősítés nem tarthat korlátlan ideig. Célja, hogy lehessen tudni azt, ki az, aki a titokká minősítésről a döntést hozta, ki az, aki elzárja az állampolgárokat a közérdekű adatok nyilvánossága elől, és ezért a minősítő büntetőjogi f elelősséggel is tartozhat. Célja, hogy megteremtse annak a lehetőségét, hogy az állampolgár, ha indokolatlanul korlátozták a közérdekű adat nyilvánosságában, bírósághoz fordulhasson. Még egy lényeges célja van a törvénynek, mégpedig az, hogy felülvizsgálat i kötelezettséget állapít meg. Ezek szerint meg kell tisztítani a közigazgatást és az irattárakat az indokolatlanul felülminősített adatoktól. Tisztelt Képviselőtársaim! A vita során nyilván lesz módja a parlamentnek és a bizottságoknak megvitatni azt a ké rdést, hogy a fönt említett céloknak ez a törvény megfelele. Az önkormányzati és rendészeti bizottság ülésén nem alakult ki hosszú vita. A bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényt. Négy tartózkodó képviselőtársunk döntését azzal indokolta, hogy nem volt kellő ideje a törvény áttanulmányozására. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
