Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GELLÉRT KIS GÁBOR, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. LUSZTIG PÉTER, az MSZP
3864 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, a honvédelmi bizottság kíváne előadót állítani. (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Megadom a szót Gellért K is Gábornak, az emberi jogi bizottság elnökének, a bizottság előadójának. GELLÉRT KIS GÁBOR , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Miután az előző két felszólalásban képviselőtársaink méltatták a törvé ny célját, így igyekszem rövidre fogni mindazt, ami a bizottság ülésén a vitában az általános vitára való alkalmasságot illetően elhangzott. Először is általánosságban annyit, hogy mindenképpen szükséges a törvényt meghozni. Ezzel ellenzéki képviselőtársai nk is mélyen egyetértettek, hiszen amennyiben a törvényt nem fogadnánk el, június 30ával exlex helyzet állna be, szabályozatlan jogterület keletkezne. Ezt mindannyian mindenképpen elkerülendőnek tartjuk. Ami magát a törvényt illeti: fontos volna az - miut án magában a törvényjavaslatban szerepel hivatkozás a levéltári törvényre, amelyet az Országgyűlés ugyancsak hamarosan munkába vesz , hogy a levéltári törvény zárószavazása megelőzze a titokvédelmit. Ez esetben elkerülhető volna egy jogilag is nehezen mag yarázható helyzet. Másrészt szükséges az összhangot kialakítani az adatvédelmi törvénnyel. Ezt a törvényt is kézbe kell venni, mert azt hiszem, ez a három törvény - tehát a levéltári, a titokvédelmi és az adatvédelmi - együttesen tudja e területet teljes m élységében szabályozni. Amiképpen az írásos ajánlásban bizottságunk tudatta az Országgyűléssel: a törvényjavaslatban megvan az anyagi, jogi és az eljárásjogi garancia arra, hogy csak a legszükségesebb esetekben és a legszükségesebb mértékben korlátozza a n yilvánosságot a törvény. Mindazonáltal megjegyzem - hiszen ez a vitában elhangzott , hogy az államtitok jobban van definiálva, kifejtve a törvényjavaslatban, mint a szolgálati titok. Mindazonáltal megnyugtató, hogy a szolgálati titokról szólva úgy intézke dik a javaslat, hogy a szolgálati titokkört a Magyar Közlönyben publikálni kell, hiszen ez a meghatalmazottra felelősséget ró, és ez is garanciális elemnek tekinthető. Továbbá vita zajlott a minősítési jogkör átruházásáról, valamint arról, hogy az adatok k iadásával összefüggő kérdéseket hogyan szabályozzuk, kinek, mikor és mit szolgáltathat ki a meghatalmazott. Végezetül elmondanám azt, hogy miután számos megjegyzés hangzott el a vitában, elsősorban szakmai jogi fejtegetés, ezeket a részleteket képviselőtár saink nyilván elmondják majd a vitában. És hadd mondjam el, hogy a mi bizottságunkban is - hasonlóképpen az előző kettőhöz , 2 tartózkodás mellett a bizottság elfogadta, általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelme t. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy az előbb jeleztem, most a képviselőcsoportok vezérszónokai mondják el véleményüket, legfeljebb 15 perces időtartamban. Elsőként megadom a szó t dr. Lusztig Péternek, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának, akit Kutrucz Katalin képviselő asszony követ az MDF vezérszónokaként. DR. LUSZTIG PÉTER , az MSZP képviselőcsoport részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Lassan annyian vagyunk a parlamentben, a mennyi, úgy gondolom, egy normális titokhordozói körhöz elégséges. És ha megengedik, én egy - természetesen már nem a majdani új törvény hatálya alá tartozó , titoksértést fednék fel a parlament előtt. Valamikor régesrégen, mintegy tizenöt évvel ezelőtt egyik kutatóintézetünk egyébként nagyhírű akadémikus professzora több államtitkot tartalmazó adattal is dolgozott. Ezek közül egy igen komoly adatot a titokkezelő hosszú ideig nem talált, és egy szokásos ellenőrzéskor, amikor már