Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS GYULA JÓZSEF, az MDF
3848 Magyarországon már száz éve működő biztonsági rendszert kezdi ki, és ez a biztonsági rendszer marad az egyetlenegy általánosan elszegényedő társa dalomban, amely az emberek jövőképét, jövőbe vetett hitét, az utódai világrahozásában az ésszerű kockázatot elfogadhatóvá tenni az állampolgároknak. Természetes az, hogy vannak magas keresetű csoportok, amelyek ki akarnak szállni ebből a társadalombiztosít ási rendszerből, mert úgy érzik, az ő magasabb befizetésükkel nem kapnak arányos szolgáltatást a nyugdíj degresszív megállapítása miatt, illetve az egészségügyben legalábbis meghirdetett esélyegyenlőség miatt.. Ennek elébe mentünk már abban az országgyűlés i határozatban, amely a társadalombiztosítás hosszú távú fejlesztéséről '91ben született, amikor egy limitet húztunk. Tehát havi 75 ezer forint fölött már nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ez, azt hittük, kielégí ti e csoportoknak azt az igényét, hogy a magasabb jövedelmükkel arányban álló terheket ne viseljenek a többiek javára. Csalatkozni kellett ebben a hitünkben, mert ez a tendencia, hogy lehetőség szerint az egységes társadalombiztosításból kiváljanak, saját biztosítókat hozzanak létre, legyenek ezek akár közalkalmazottak, akár repülőgépvezetők, stewardessek vagy légiforgalomirányítók, azóta is megvan. Én csak azt tudom mondani, hogy önmérsékletet kérnénk azoktól, akik már így is lehetőséget kaptak arra, hog y adókedvezmény formájában - ami az önkéntes vagy a magánbiztosítóknál történő befizetéseket jelenti , vagy pedig ezzel a limittel, úgy érzem, nem viselnek elviselhetetlen terheket. Ha ez a társadalombiztosítási rendszer tovább fog bomlani - és erre a pén zügyminiszter úr több alkalommal tett kijelentése elég alapot ad , tovább fog szűkülni a szolgáltatások köre, és tovább fog bővülni az a lehetőség, hogy kibújjon az állampolgár a társadalombiztosítási kötelezettségek alól, ha elég jövedelme van, hogy ezt megtegye, akkor én nagyon félek attól, hogy a társadalom egyetlen igazán tartós és biztosnak tekinthető stabilizáló tényezője - a társadalombiztosítás - működésképtelenné válik. Különös dolog ez, mert hiszen itt egy szocialista és liberális koalíció van ko rmányon. Egy olyan szocialista és liberális koalíció, amelyben a szocialista rész a társadalmi szolidaritást alapelvei között kell hogy elismerje, hirdesse. És egy olyan liberális koalíció, amely az emberi szabadságot és a szabadság megvalósításának lehető ségét kell hogy zászlajára tűzze. A szabadság azonban - most nem liberális, hanem egy konzervatív keresztény politikust idézek, Ludwig Erhardot , nem különválasztható, mert a politikai, az emberi és a gazdasági szabadság egységet képez. Egyik hiánya is le hetetlenné teszi a másik kettő érvényesülését. Tehát a szabadság abban az értelemben, hogy az állampolgárnak joga legyen önkéntesen kockázatot vállalni és kivonni magát a közös kockázatvállalás alól, az eredeti klasszikus liberális gondolkodásban úgy jelen t meg, hogy a tulajdon oly mértékben szentség, hogy a már megszerzett tulajdonból másnak juttatni, tehát a szolidaritás elvét érvényesíteni erkölcstelen. John Stuart Mill 1848ban mondta azt, hogy a progresszív adózás a rablás szalonképes formája. Tehát ne mhogy azt, hogy a közteherviselésben vagyonarányosan és a vagyonarányosság szerint a terhelhetőség mértékét figyelembe véve nagyobb arányban vegyenek részt, hanem még azt sem hajlandó elfogadni, hogy vagyonarányosan fizessen. (11.10) A mai gazdaságpolitika atyja, Milton Friedman, a chicagói iskola atyja és a mostani neoliberális gazdasági program - tulajdonképpen - szellemi örökhagyója 1968ban, tehát százhúsz évvel később azt mondta, hogy "én liberálisként nem tudom elfogadni a közteherviselést és a progre sszív adózást abban az esetben, ha ez azt a célt szolgálja, hogy mások számára juttassak előnyöket. Ez az emberi szabadság lábbal tiprása". Nos, mi történt az elmúlt november óta? Kiderült, hogy a közteherviselésből kizárólag a bérből és a munkából élők ve szik ki a részüket, a tőkejövedelmek nem adóznak, nem kell utána illetéket fizetni. Kiderült, hogy a társadalombiztosítás szolgáltatásait oly mértékben szűkítik, hogy az már
