Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 30 (88. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP):
3813 Megadom a szót K. Csontos Miklós képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt frakciójából. DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP) : Köszönöm, elnök úr. Azt kívántam jelezn i, hogy a beterjesztők hiányában talán házszabályi akadály is van ez ügyben. De én túlteszem magam ezen, és ettől függetlenül elmondom. ELNÖK (dr. Salamon László) : Engedelmével, akkor itt hadd reagáljak. Az előterjesztő az öt frakcióvezető, de azt hiszem, hogy Lamperth Mónikát egyfajta helyettesként elfogadhatjuk, mint az előterjesztők egyikét. A másik pedig az, hogy a Házszabály csak a kormány esetében szab akadályt az előterjesztő hiánya miatt a megtárgyalásra. Ezt tisztáztuk, amikor láttuk, hogy itt eset leg az előterjesztők teljes számú részvételével valami gond lesz. Úgyhogy tessék képviselő úr, nyugodtan elő lehet adni! DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A délelőtt folyamán elhangzott vitával kapcsolatban, a Házszabály módos ítása tekintetében én egy bizonyos vonatkozásban nem tudok egyetérteni. Azért nem, mert ha megnézzük, Európában két nemzetnek azonos az alkotmánya: az angoloké és a mienk. A két nemzet alkotmánya hosszú évszázadokon keresztül alakult ki. Beszélhetünk itt a rról az időről, amikor még a törzsi szövetségben éltünk, aztán beszélhetünk arról, hogy Angliában megjelenik a Magna Charta, hét évvel később pedig megjelenik a mi Aranybullánk. Magyarán: egy történeti alkotmányunk van. Ennek a történelmi alkotmánynak a fo lyamatossága általában mindig megvolt. Én jelen pillanatban ott látok problémát, hogy a Ház elhatározta, hogy ezt az alkotmányt nekünk meg kell alkotnunk viszonylag rövid idő alatt, mert lényegében az alkotmányozás elkezdésétől a ciklus végéig kell létreho zni az alkotmányt. Ezt kimondjuk. Álláspontom szerint ez a rövid idő teljesen alkalmatlan arra, hogy ez alatt egy chartális alkotmányt meg lehessen alkotni, amikor a hagyományok alapján is - ismétlem - korábban évtizedek vagy évszázadok kellettek az alkotm ány kialakulásához. Emlékeztetni szeretnék a Szent Koronatanra, hogy az évtizedek, évszázadok folytán mennyi módosuláson ment át és milyen hosszú idő telt el . Én azt látom, hogy egy demokratikus alkotmánynál elsődlegesen az szükségeltetik, hogy hosszabb idő álljon rendelkezésre, mert ha egy ciklus alatt alkotunk egy alkotmányt, arra bármilyen módon is csak azt tudjuk mondani, hogy az egy ciklusalkotmány lesz. S itt nyugati példákat lehet felsorolni, hogy a chartális alkotmányok megalkotásához évtizedek ke llettek, pont azért, hogy ne legyen egyik vagy másik ciklusban uralmon lévő párt annak a szülője, hanem álljon rendelkezésre hosszabb idő, amíg kialakulnak azok az intézmények, amelyek szükségessé teszik az alkotmány megalkotását. Ez az időpont a legrossza bb az alkotmányozásra, mert most kaotikus állapotok vannak olyan szempontból, hogy nincs lebontva a régi gépezet, valamint nincs felépítve az új államgépezet. Ilyen szempontból elmulasztatott az, hogy '90ben ezt az alkotmányt meg lehetett volna kezdeni, é s ezt az alkotmányt akkor meg lehetett volna valósítani. Azt hiszem, nem kívánatos az, ami az első világháború utáni alkotmányozás esetében történt. Úgy emlékszem, hogy a Forradalmi Tanács már másnap alkotmányt hirdetett - igaz, hogy az ideiglenes alkotmán y volt , ezt én elkerülendőnek vélném. Az is igaz, hogy ugyanennek a Forradalmi Tanácsnak két későbbi ülésszakán elfogadták a végleges alkotmányt. (23.50) Attól félek, hogy egy ilyen gyorsan elkészített alkotmánnyal az lesz a probléma, hogy az vagy nem le sz megfelelően kitárgyalt, megérlelt és ilyen formán hosszabb időt követelő folyamat tükrözője, hanem csupán egy ciklus tükörképét adja, és ez nyilvánvalóan nem fog a következő ciklusnak esetleg megfelelni. Ezért félek nagyon ettől az időtényezőtől. Másrés zt pedig osztom azt a torgyáni álláspontot, miszerint ennek az alkotmányozásnak a kirekesztő része is érvényesül jelen pillanatban. Egyértelmű a tekintetben az alkotmány 25. § (1) bekezdése, hogy kik vehetnek részt a
