Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 30 (88. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - ZSIGMOND ATTILA (MDF):
3803 A költségvetés ezen adata, vagyis a feketegazdaság megadóztatásából származó és a tervezett bevétel összege azt mutatja, hogy a kormány nem akarja komolyan a feketegazdaság fels zámolását vagy nem bízik felszámolása eredményességében. Itt feltétlenül szükséges a komoly gazdasági intézkedés megtétele az elérendő cél megvalósításához, másrészt ez az állampolgárok érdekével is megegyező feladatvégrehajtás lenne. A közvetett lakosság i befizetések a közvetlen befizetéseknél jóval nagyobbak, és ezeket az állampolgárok a vásárolt áruk és szolgáltatások árában fizetik meg, elsősorban általános forgalmi adó és fogyasztási adó formájában. A lakosság összterhei a tényleges készpénzkiadásokat tekintve a pótköltségvetés révén az 1995. évben tovább nőnek. A gazdaság teljesítménye a bevételeknek csupán 5,6 százalékát teszi ki, míg a lakossági közvetlen és közvetett költségvetési befizetések már 71 százalékot tesznek ki a költségvetésben. A gazdas ág hasznos tevékenysége változatlan értékű és igen alacsony szinten maradt, ugyanakkor a lakosság költségvetési befizetési terhei a 6,5 százalékról növekednek a pótköltségvetés révén. A költségvetések és pótköltségvetések vitáiban már évek óta ráirányítja a figyelmet a Független Kisgazdapárt arra, hogy a gazdaság szervezésében a lényegi lépés az új értéket termelő tevékenységek törvényi támogatása és szervezése annak érdekében, hogy a lakossági befizetések értékét 2530 százalékra szorítsuk, a gazdasági bev ételek értékét 6065 százalékra növeljük, azaz a kormány költségvetési kötelezettségeit nem a lakosság zsebére, hanem a gazdaság teljesítményére kell építeni. Ehhez azonban mindenekelőtt szakmailag helyes gazdaságpolitika szükséges, amelyet a kormány ez id eig nem készített el, és egy olyan megfontolt pénzügypolitika, amit mindeddig felmutatni sem tudott. A lakosság terhei az előző pontban említett mértékű fizetési kötelezettségei mellett azonban úgy is nőnek, hogy a szociális és lakossági juttatások köre sz űkül, a kifizetett támogatások mértéke pedig jelentősen csökken. A szociális ellátások keretein belül a már biztosított jogok, gyes, gyed stb. csorbítása arra enged következtetni, hogy a költségvetési bevétel prioritása nem a gazdaság fellendítésével kezdő dik. A kormány nem előrelátó e tekintetben. Differenciálás nélkül nyúl a szociális ellátások kurtításához, azok megvonásához. Kifogásolható az előterjesztett javaslatban, hogy nagyvonalúan kezeli a kiadási oldal jogcímeit és összegszerűségeit. A költségvet és 1995. évi mérlegét, valamint a pótköltségvetés által bevezetendő változások mérlegszerű bemutatását az előterjesztés 114. és 115. oldalán található táblázatokból vontuk le, az eddigi költségvetési vizsgálatokkal azonos módon eljárva, ebből a táblázatból kiindulva analizáltuk a jelenlegi költségvetés arányait. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps.) (23.00) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Zsigmond Attila képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Ő az utolsó írásba n előre jelzett felszólalónk. Rajta kívül még itt az ülés során két képviselőtársunk jelzett felszólalási szándékot. ZSIGMOND ATTILA (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Majd két hete, az érvek éjszakáján szóltam legutóbb a magyar kultúra gondjairól. Milyen külö nös véletlen, hogy a labilizációs program és a pótköltségvetés vitája is nagy előszeretettel az éjszakai műszakra került és kerül. És ez a napirendi véletlen majdnem teljesen megfosztja a vitát a nyilvánosságtól, mert nincs tévéközvetítés, lapzárta után va gyunk és így tovább. Éppen ezért külön köszönöm a Magyar Rádiónak, jelen levő tudósítójának, Domány Andrásnak és munkatársainak (Az ülésteremben levő képviselők megtapsolják őket.) , hogy az URHsávon mé gis
