Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 6 (52. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP):
39 A (3) bekezdés előírja a társadalombiztosításnak, hogy évente november 15éig értesíti a járulékfizetésre kötelezettet a folyószámla szeptember 30ai állásáról, az esetleges tartozások után fennálló késedel mi kamatról. De nem szól arról, ha a társadalombiztosítás hibájából hibás a nyilvántartás, akkor ki téríti meg a járulékfizetésre kötelezett emiatt keletkezett költségeit. A kérdést csak az rendezné, ha ilyen esetekben a biztosító eljárási díjat fizetne, m elyet ez a törvény írna elő. A 15. §ból kitűnik, hogy sajnos folytatódik az elmúlt évek gyakorlata. A költségvetés átalányban fizeti a járulékot az azt különböző okok miatt nem fizetők után úgy, hogy az alapok nem rendelkeznek megfelelő adatokkal a különb öző, ilyen irányú jogcímen nyilvántartott jogosultak számáról. Így nincs lehetőség annak megállapítására, hogy az éves állami és társadalombiztosítási költségvetési törvényben elegendő összeg álle erre a célra rendelkezésre. Elő kellene írni, hogy ez a gy akorlat csak 1995. december 31ig tartható fenn, és utána csak a kimutatott jogosulti létszám után fizet az állami költségvetés valamilyen vetítési alap - például a minimálbér alapján. Ez véleményem szerint az alapok és az állami költségvetés érdeke is. A 18. § (2) bekezdése szabályozza azt a lehetőséget, hogy ha valakinek nincs járulékalapként figyelembe vehető keresete, akkor magasabb összeg, maximum napi 2500 forint után is vállalhatja a járulékfizetést, ha a megállapodás megkötésekor legalább tíz év mé g hátravan a nyugdíjjogosultságáig. Sajnálatos, hogy a törvényjavaslat ebben a formában nem veszi figyelembe a korábbi járulékfizetési időt és mértéket. Igazságtalan, hogyha valaki, akinek már kevesebb mint tíz éve van hátra a nyugdíj alsó határáig, miért ne vállalhatna magasabb összeg, maximum napi 2500 forint után járulékfizetést, ha azt addigi társadalombiztosítási életútja már megalapozta. A 19. § (2) bekezdése megfogalmazásával nem értek egyet. Általánosságban írná elő minden, egészségi állapotra vonat kozó adat nyilvántartását, amennyiben jogszabály szerint a társadalombiztosítási ellátás megállapítása az egészségi állapot alapján történik. Helyesebb volna, ha csak azon egészségi adatok nyilvántartására nyújtana lehetőséget, amelyek a társadalombiztosít ási ellátással kapcsolatba hozhatók, azt megalapozzák. Ez összhangban lenne a személyes adatok védelméről szóló törvénnyel is, mely olyan adatkezelésre nem nyújt lehetőséget, ami az adott intézmény funkciójával nincs kapcsolatban. A (3) bekezdésben az adat ok kezelésének módjáról szól a tövényjavaslat: "...ideértve a mágneses adathordozón rögzített adatokat is..." kitétel nagyon helyesen nyit a modern adatfeldolgozás irányába. Ugyanakkor ma már nem ritkaság - és a jövőben még kevésbé lesz az , hogy az adato kat nem mágneslemezen, hanem optikai diszken tárolják, ahol a mágnesezésnek semmilyen szerepe nincs. Szerintem úgy kellene fogalmazni: "...ideértve a modern információtechnológia nyújtotta lehetőségek keretében tárolt adatokat is..." A 21. § mutatja, hogy az alapok nyilvántartása mennyire elmaradott, és az alapok kezelői, az önkormányzatok, mennyire nem fektettek erre kellő súlyt az elmúlt időszakban. Másfél év múlva, 1996. július 1. és december 31. között ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget a munkálta tóknak a biztosítottak 1988. január 1je és 1992. február 29e közötti kereseti, jövedelmi adatairól. Miért fejeződik be ez 1992. február 29ével? Talán azóta már minden biztosítottról központi nyilvántartás létezik? De hol? Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, ahogy ezt a törvény előírja, miszerint ez az alap felelős az adminisztratív nyilvántartásokért? Erről a világbanki program keretében az Antallkormány is felelősséget vállalt, melyet az akkori alapkezelők, a felügyelő bizottságok nevében azok elnökei ellenjegyeztek. Vagy a Nyugdíj Alapnál, amire eddig törvényes felhatalmazás nincs is? Vagy sehol, de talán addigra lesz? Ha pedig azóta, 1992. február 29e óta, létezik valahol biztosítotti nyilvántartás, akkor a korábbi szakaszokban miért szerepel bizonyos esetekben az állami költségvetés részéről átalánydíjas térítés, miért nem ismerjük a konkrét jogosulti létszámot?
