Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 6 (52. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SELMECZI GABRIELLA (Fidesz):
40 Az egész rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy 1988 óta minden biztosítottról legyen járulékalapot képező jövedelemnyilvántartás, hiszen ettől az időponttól a nyugdíjmegállapítás valorizálja ezeket a jövedelmeket, megteremtve prospektíve egy életútra vetített nyugdíjmegállapítás lehetőségét. (18.10) De ha nincs központi nyilvántartás, akkor mi lesz az 1992. február 29e óta kapott jövedelmekkel? Azokat ki tartja majd nyilván? Az indoklás kijelenti, hogy időt kell adni a felkészülésre, és minél előbb meg kell teremteni annak jogi alapját. Ebben az esetben határidőt kellene adni a kormánynak a rendelet megalkotására - például 1995. áp rilis 15ét , amit itt lenne érdemes rögzíteni. Összefoglalva: sajnos nem látszik, hogy körvonalazódna az elképzelés a társadalombiztosítás jövőjéről, gazdaságpolitikai kapcsolatairól. A törvény elfogadása után mit tud egy ma 5354 éves asszony, mikor meh et és milyen szabályokkal nyugdíjba? És mit tudnak a ma 50, 45, 40 évesek? Hogyan illeszkedik a társadalombiztosítás a többi szociális rendszerhez? Miért veszítenek itt is a munkanélküliellátásba kerültek? Miért nincs olyan ellátásoknak minimuma, ami eddi g létezett? Tisztelt Ház! Szembeötlő, ahogy szakad a szociális háló, enélkül pedig lehetetlen a szociális piacgazdaság! Mert a szociális piacgazdaság mindkét eleme egyaránt hangsúlyos: a piacgazdaság is, de a szociális is! Köszönöm a figyelmet. (Taps a job b oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Azt hiszem, Semjén képviselőtársunk hozzászólása után nagyon könnyű dolga van a kormánynak, mert már az általános vitában paragrafusonként megfogalmazta kritikáját. Gondolom, nem fogja meglepni a kormány t, milyen módosító indítványokkal fog találkozni. Megadom a szót Selmeczi Gabriella képviselőtársunknak, a Fideszből. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amennyiben így folytatjuk a jogalkotást, a többször módosítot t 1975. évi II. törvény feltehetőleg az "évente többször módosított" eposzi jelző birtokosa lesz. És ez csak a legkisebb probléma vele. Ez a törvény ugyanis alapvető jogokat és kötelezettségeket szabályoz, és jelenleg alig van má r ember ebben az országban, aki képes lenne eligazodni az évente többször módosított, hírhedt 1975. évi II. törvényben. Ez pedig oda vezet, hogy alapvetően sérül az állampolgárok képessége, hogy akár egészen közeli jövőjüket előre lássák. Vajon például hán y nyugdíjba vonuló van az országban, aki képes e jogszabály alapján akárcsak közelítő pontossággal megmondani, hogy mekkora lesz a nyugdíja? Eltekintve persze attól a gyakorlati tapasztalatától, hogy nagyon kevés. Van ugyan egy lassan már négyéves országgy űlési határozat arról, hogy egy új nyugdíjtörvényt kell alkotni, de ez mind a mai napig nem került végrehajtásra. Nézzük részletesen, hogy miről is szól a mostani módosítási javaslat! Eltekintve néhány, időközben megszületett törvény technikai átvezetésétő l, először is újabb sarcot kíván kivetni a vállalkozókra, magyarán: tbjárulékalappá kívánja tenni a természetbeni juttatásokat. Azért használom a "sarc" kifejezést, mert az így befizetett pénzért ugyanis senki semmilyen plusz szolgáltatást nem kap - ami a dók esetében érthető, de járulékok esetében elfogadhatatlan. Nyilván a nagyobb jogbiztonság érdekében némileg eltérő megfogalmazásokat használ, mint az adótörvények, talán megszokásból, talán mert tág jogértelmezési lehetőségre számított a készítője, nem t udni. Nézzük, mi lenne ennek a szabályozásnak a következménye! Az étkezési hozzájárulás egy nehezen meghatározható részét, az üdülési támogatást meg még egykét apró dolgot kiemel a megsarcolni kívánt körből; azért ezen túl még marad bőven.
