Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 22 (85. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP):
3397 Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tartalmából következően a részletes vita több szakaszra oszlik. A Házszabály 105. §a (4) bekez dése értelmében javaslatot teszek az egyes részletrendelkezések és az ahhoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalásának összekapcsolására. Indítványozom az ajánlás 14. pontjai tárgyalásának összekapcsolását, amely a külföldiek foglalkoztatásának szabálya it tartalmazza. Az indítványról kézfelemeléssel határoz az Országgyűlés. Kérem, aki az összekapcsolással egyetért, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm. Látható többség. Megállapítom: az Országgyűlés elfogadta a javaslatot. Ezek után megkérdezem : kíváne valaki szólni a részletes vita e szakaszában? Megadom a szót Füle István képviselő úrnak, őt követi Tóth Tihamér képviselő úr. DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőház! Egy konkrét példán keresztül szeretném indoko lni azt a törvényjavaslatmódosítást, amelyet már Filló Pál is említett a bizottsági ajánlóban. (18.10) Ez a konkrét példa pedig a következőképpen hangzik: JászNagykunSzolnok megyében a munkáltatók az 1994. év során tö bb mint 18 ezer betöltésre váró álláshelyet jelentettek be a megye tizenegy munkaügyi kirendeltségén. Ebből 367 állás került betöltésre külföldi állampolgárok által. Hogy soke ez vagy kevés, arra nem is olyan egyszerű a válasz. A külföldi bérmunkát felvál laló cégek, amelyeknek a biztos megrendelése függ egyegy határidő pontos betartásától, munkaerőigényük azonnali, gyors kielégítését várják, és ha ez nem megy magyar munkaerővel, benyújtják igényüket külföldiek foglalkoztatására. Erre nem kevés példa adódi k a megyében, főleg a konfekcióiparban, Kindertojás összeszerelésénél, azaz többségükben szakképzettséget nem igénylő, betanított munkakörökben. Természetszerűen adódik a kérdés: hogyan lehetséges, hogy egy közel 30 ezres nagyságrendű regisztrált munkanél küliállományból - amelynek közel 50 százaléka nyolc általánossal vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik - nem elégíthetők ki a fent említett munkaerőigények. A külföldi foglalkoztatását kérelmező vállalkozók szerint napnál világosabb az ok: a munkanélküli nem akar dolgozni. A tömegével kiközvetített és az ellátási rendszerbe nagy számban újra visszatérő munkanélküliek bérjegyzékei viszont arról tanúskodnak, hogy a napi nyolcórás, monoton szalagmunkán, teljesítménybérben dolgozók átlagos h avi nettó keresete általában nem haladja meg az 56 ezer forintot. Áprilisban a munkanélkülijáradék átlagos havi bruttó összege 11 ezer 355 forint, a jövedelempótló támogatásé 6720 forint volt. Hogyan lehetséges ez? Egy Kindertojás összeszereléséért 45 f illért kap a munkavállaló. Naponta 1500 darabot kell összeszerelnie ahhoz, hogy kijöjjön a 100 százalékos teljesítmény, azaz megközelítőleg a minimálbér: jelenleg 12 ezer 200 forint. Ebből persze még lejön a 10 százalékos nyugdíj- és egészségügyi biztosítá si járulék, és ha nem helyben lakó, akkor havi 500 forint útiköltség, amit a munkásokat szállító busz használatáért számít fel a munkaadó. Nem nehéz kiszámítani, hogy ezek után mennyi marad a borítékban - persze annak, aki 100 százalékot, netán többet telj esített. A 100 százalék azonban általában csak papíron teljesíthető - ma Magyarországon ugyanis egyetlen munkaerőpiaci szervezetnek sincs jogosítványa arra, hogy a gyakorlatban felülbírálja a kialakított normákat. Azt a munkanélkülit, aki nem fogadja el a számára felajánlott megfelelő munkahelyet, a foglalkoztatási törvény értelmében három hónapra kizárják a járadékfolyósításból. Aki tehát nem akar erre a sorsra jutni, ha csak egy hónapra is, de el kell fogadnia a felkínált éhbért. A végeredmény rendszerint ugyanaz: a munkanélküli - egykéthónapos próbálkozás után - visszakerül az ellátási
