Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 22 (85. szám) - A vízgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BÁLINT GYÖRGY (SZDSZ):
3388 Tiszt elt Országgyűlés! A törvényjavaslat részletes vitáját ezzel lezárom. Megkérdezem a miniszter urat, kíváne most a vitában elhangzottakra válaszolni... (Dr. Lotz Károly: Nem.) Nem kíván - majd a határozathozatalt megelőzően. Tisztelt Országgyűlés! Tájékozta tom a tisztelt Országgyűlést, hogy a módosító javaslatokról várhatóan jövő heti ülésünkön határozunk. A vízgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Most áttérünk a vízgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitájára . Az előterjesztést T/415. számon, a bizottságok együttes ajánlásait pedig T/415/147. és T/415/149. számon kapták kézhez képviselőtársaink. A környezetvédelmi bizottság előadójának adnám meg a szó t, hogyha a bizottság kíván előadót állítani. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván. A mezőgazdasági bizottság kíváne előadót állítani? Bálint György képviselőtársunk nevét jelezték előzetesen. (A szónoki emelvény felé induló dr. Bálint Györgyhöz:) Képviselő úr, a helyedről is szólhatsz. Megadom a szót dr. Bálint Györgynek, a mezőgazdasági bizottság előadójának. (17.30) DR. BÁLINT GYÖRGY (SZDSZ) : Nagyra becsült elnök Úr! Tisztelt Ház! A vízgazdálkodásról szóló T/415ös számú törvényjavaslat 6. és 7. §a a tul ajdonra és a tulajdon működtetésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. A mezőgazdasági vízszolgáltatás területén a korábbi évtizedek alatt jogszabályokban rögzített és a gyakorlatban kialakult állami szerepkört e törvényjavaslat a megváltozott körülményekn ek és feltételeknek megfelelően változtatni, szűkíteni tervezi. A törvényjavaslat meghatározza a korábbi igen széles körű állami szerepvállalással szemben a kizárólagos állami tulajdont, az ezekhez kapcsolódó állami feladatokat és kötelezettségeket. Így a mezőgazdasági vízszolgáltatás területén állami tulajdonban csak a regionális nagytérségi csatornák, valamint a jelentősebb, jelenleg is állami tulajdonú elsődlegesen vízelvezetési feladatot ellátó, de öntözővizet is szállító, úgynevezett kettős működésű cs atornák maradnak. Az állam feladata a jövőben csak a regionális főművek létesítése, a tulajdonában lévő főművek felújítása, karbantartása és üzemeltetése marad. Az állami feladatoknak a nagytérségi vízellátás területére történő súlyponti áthelyezését a tul ajdonviszonyok változásán, az ország jelenlegi gazdasági nehézségein túlmenően egyéb, tőlünk független körülmény, nevezetesen a mindenki által tudott éghajlatváltozás is indokolja. Az egymást követő csapadékhiányos évek szükségessé teszik, hogy az állam a rendelkezésére álló szűkös kereteket a vízkészletek megteremtésére és a térségekbe történő odavezetésre irányítsa. Magyarországon jelenleg a vízjogilag engedélyezett öntözésre berendezett terület összesen 331 ezer hektár, amely a mezőgazdasági művelt terül etnek mindössze 6 százaléka, azonban a valóban aszályos térségekben ez az arány ma is eléri a 1520 százalékot. A mezőgazdasági termények nyugateurópai piacon való eladhatóságának alapfeltétele, mint az eléggé közismert, az állandó magas színvonalú minősé g. Termőhelyi adottságaink, mezőgazdasági hagyományaink alapján exportlehetőségeink elsősorban a kézimunkaigényes zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a vetőmagtermelés területén vannak. E termékeknél hazánk kedvezőtlenül változó hidrometerológiai ado ttságai miatt az öntözés az agrotechnika egyik leginkább nélkülözhetetlen elemévé válik. Ebben a helyzetben egyértelmű, hogy módosítani kell az állam feladatait a vízgazdálkodás területén. Az állam a gazdasági nehézségek ellené re sem vonulhat ki az öntözés támogatásából, a
