Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 22 (85. szám) - A vízgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BÁLINT GYÖRGY (SZDSZ):
3389 korábbi nagyberuházások tapasztalatain okulva közvetlen állami feladat csak a valós igények feltárására alapozott, nemzetgazdaságilag indokolt öntözésfejlesztés alapvető feltételeinek megteremtése, azaz a vízk észlet szükség szerinti növelése, a nagytérségi vízpótló és elosztó létesítmények megvalósítása, az esélyegyenlőség feltételeinek biztosítása lehet. Így állami feladat például a Szigetköz mentett oldali részének vízpótlása és különösen az immár egy évtize de katasztrofális vízhiányban szenvedő DunaTisza közi hátság vízpótlásának megoldása, többek között nemcsak a gazdálkodás, hanem a népességmegőrzés érdekében is. Állami feladat marad a jövőben is tehát a vízkészlet megteremtése, szétosztása, a nagy térség ekbe való eljuttatása. Nem lehet közvetlen feladata az államnak viszont konkrét kistérségi öntözőrendszerek és öntözőtelepek létesítése, azonban ezek megvalósítása természetesen továbbra is szükséges és elengedhetetlen feltétele az öntözésfejlesztési progr am végrehajtásának. Az állam feladata ezen a téren a kistérségi öntözőrendszerek, öntözőtelepek és öntözőberendezések létesítésének normatív támogatása, valamint az öntözési, elsősorban energiaköltségek csökkentése. A '70es évek óta állami tulajdonú öntöz őtelep nem létesült. A meglévő regionális főművek a velük szemben támasztott igényeket általában kielégítették, több helyen kihasználatlan kapacitás is van. Ennek következtében az elmúlt időszak legjelentősebb öntözésfejlesztései egy adott térségen belül t ársulati beruházásban valósultak meg, és erre a törvény más paragrafusai is utalnak. A kedvező tapasztalatok alapján a jövőben az új öntözőtelepek létesítése, illetve a tulajdonváltozáshoz igazodó öntözési technika módosulása miatt is a meglévő öntözőtelep ek rekonstrukciója társulások útján valósítható meg, az érintett vízhasználók költségvállalása és a különböző állami források, többek között támogatások integrációja révén. Tisztelt Ház! Harminc évvel ezelőtt jelentős öntözési fejlesztési program kezdődött hazánkban. A már meglévő és az újonnan létesített regionális főművek, mint például a Keleti Főcsatorna, a Jászsági és Nagykunsági Főcsatorna, az egykét mezőgazdasági nagyüzem területét érintő nagyobb öntözőtelepek a termelőszövetkezeteknek, állami gazdas ágoknak abban az időben adott igen jelentős állami támogatással vagy teljes egészében állami beruházásként valósultak meg. Ez utóbbiak az úgynevezett másodlagos főművek, műszaki megoldásukat tekintve felszín alatti, nyomócsöves öntözőtelepek. A 30 öntözőte lep összesen 43 ezer hektár mezőgazdasági terület öntözési lehetőségét teremtette meg. Paramétereik alapján ezek az öntözőtelepek nem különböznek az üzemi beruházásban megvalósult telepektől, állami tulajdonban tartásuk nem indokolt. Ezen most a törvényjav aslat szelleme értelmében változtatni kell. Az állami szerepvállalás módosulása a mezőgazdaság tulajdonváltozásával egyidejűleg indokolta, az állami költségvetési támogatás csökkenése pedig szükségessé tette ezeknek az állami tulajdonban, vízügyi kezelésbe n, de több esetben már a felhasználók üzemelésében lévő mezőgazdasági vízszolgáltatási létesítményeknek az érintett földtulajdonosok, földhasználók számára történő értékesítését. Itt egy nagyon fontos kérdésre szeretném tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni. A földtulajdonosok, földhasználók fizetési feltételeinek javítása azért lényeges, mert a másodlagos öntöző főművek értékesítése kapcsán is jelentkeznek vevőként úgynevezett külső tőkeerős vállalkozók a vagyonértékelésnél kedvezőbb ajánlatokkal. M eg kell akadályozni az öntözőtelepek és a föld tulajdonának szétválasztását, nehogy az élelmiszeripar privatizálásához hasonló visszás helyzet alakuljon ki. A másodlagos főműveknél a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által meghatározott érték esítési feltételek az eddigi tapasztalatok szerint általában elfogadhatóak voltak a földtulajdonosok és a földhasználók számára. Ennek ellenére az értékesítési folyamatot meggyorsítaná, illetve a jelenleg nem üzemelő felszín alatti nyomócsöves öntözőtelepe k esetében is kedvezőbb lehetőséget teremtene a kárpótlási jegyek 10 százalékos elfogadhatósági mértékének megemelése, elsősorban az elsőfokon kárpótoltak esetében. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szabadjon még felhívni figyelmüket néhány mondat e rejéig a vízgazdálkodással kapcsolatban egy fontos kérdésre. Ez pedig az öntözésre felhasznált víz
