Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 17 (84. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - DEMETER ERVIN (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEMETER ERVIN (MDF):
3324 Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 275287. pontja az államháztartá sról szóló törvény módosítását kezdeményezi. Megadom a szót Demeter Ervin képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum, aki előzetesen írásban jelentkezett felszólalásra. DEMETER ERVIN (MDF) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Mielőtt az államháztartási törvény módosításához elmondom véleményemet a módosító javaslatokról, engedje meg, hogy kifejezzem azt a rosszallásomat, amit az ülés vezetésében tapasztalok immáron éjfél óta, hogy a Ház elnöke kirekeszti az ellenzéki alelnököt az ülés vezetéséből... (Közbeszólások balról: Hol vannak?) .., kizárólag azért, mert... (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Elnézést, képviselő úr. Azt gondolom, ez nem tartozik a felszólaláshoz. Ezt tisztázták itt az előbb. Kérem, hogy felszólalását a részletes vita keretei között... Ez sem ügyrendi észrevételként, sem személyes megtámadtatásként, sem kétperces reagálásként nem hangozhat el. Kérem, maradjon a részletes vita keretei között. Megadom a szót. (Taps a kormányzó pá rtok padsoraiban.) DEMETER ERVIN (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az államháztartási törvény többek között a pénzellátási fejezetet módosítja és egy apró kis kiegészítéssel hatályon kívül helyezi a 64. § (3) bekezdését. Ez az eltérés gyakorlati lag arról szól, hogy a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítás és a költségvetési törvényben meghatározott alapok pénzeszközeinek folyósítását időarányosan kell megtenni. (4.10) Ettől eltérést is megenged a jelenleg hatályos államháztartási törvény, a mikor a 102. § (4) bekezdésében azt mondja, hogy ettől el lehet térni a központi költségvetés likviditási szempontjaira tekintettel indokolt esetben. Azt tapasztalom, hogy mind a kormánypárt, mind az ellenzék faágyúkra lőtt. Nagyszerűen bedőltünk annak a c selnek vagy ügyes taktikának, amiben éles támadások kereszttüzébe került az a megoldás, hogy a központi költségvetés likviditási szempontjaira tekintettel 20 százalékban korlátozható az önkormányzatoknak, a társadalombiztosításnak juttatott összeg. A jelen leg hatályos törvény e tekintetben ennél sokkal lazább, nem szab 20 százalékos keretet, ennél sokkal lazább. A probléma nem itt van. A probléma és jelentős eltérés abban van, hogy ki térhet el; a jelenleg hatályos szabályok szerint a kormány, az előttünk l evő javaslat szerint a pénzügyminiszter. Megítélésem szerint a jelenlegi kormánykonstrukcióban a pénzügyminiszter nem felelős a parlamentnek, ezért indokolatlannak tartom ilyen mértékű jogosítványokkal való felruházását. Amikor a 20 százalékról van szó, a pénzügyminiszter úr azt állítja, hogy itt nem történik semmi más, csak egyfajta rendkívüli helyzetre való felkészülés, aminek a törvényi kereteit alakítják ki. Egy olyan rendkívüli helyzetre felkészülés, amely véleménye szerint jelenleg nincs itt, és nagyo n reméli, hogy nem fog kialakulni. Ez arra az esetre szükséges, ha a központi költségvetés finanszírozhatatlanná válik, abban az esetben olyan teherelosztást kell alkalmazni az államháztartáson belül, amely a központi költségvetés és az önkormányzatok közö tt valamilyen egyensúlyt alakít ki. Ezért egy olyan felhatalmazásról van szó az előterjesztő pénzügyminiszter meglátása szerint, amit a kormány kizárólag szükséghelyzetben venne igénybe. Ennek a szükséghelyzetnek - véleménye szerint - jól és előre definiál ható kritériumai kell hogy legyenek. Ezekkel az érvekkel egyet lehet érteni, egyet lehet érteni, amikor a bírálatokra valamilyen szinten meghátrál a pénzügyminiszter úr, de kérdem én, hol szerepelnek a törvényben ennek a garanciái? Hol szerepel ez a törvén yben? Miért csak a szavakban marad ez meg? Miért csak szóbeli garanciákat kap a parlament, miért kell csupán ennyivel beérnünk? A módosító javaslatok két csoportja tapasztalható. Az egyik gyakorlatilag azt mondja, hogy maradjon a jelenlegi szabályozás, én magam is ilyen módosító javaslatot tettem. A másik javaslat próbál valami, úgymond, kompromisszumos és