Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 17 (84. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
3305 A módosító cs omag három legfontosabb eleméből kettőt érintve, tehát a kötelezettségvállalás korlátozására vonatkozó javaslati elemet, valamint a 20 százalékos költségvetési támogatás visszatartásáról szóló elemet, mert a harmadik kérdésről, a testület nyakára ültethető könyvvizsgáló szerepéről más képviselőtársaim szóltak, illetve fognak szólni. Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal szeretném kezdeni, hogy voltaképpen egy paradoxonról van szó itt is, hiszen a paradoxonnak nemcsak az az egyik eleme, hogy véleményünk szerint e zt a '90. évi LXV. törvényt sem kell módosítani a helyi önkormányzatokról, hiszen jól tudjuk valamennyien, hogy a helyi önkormányzatok a vártnál is jobban működtek és a vártnál is termékenyebb, elevenebb, dinamikusabb körei voltak a helyi demokráciáknak. T ehát nagyjából, ha az ötesztendős működés szolgált is olyan tapasztalatokkal, amelyek fényében bizonyos elemek módosításra szorulnak - éppen a gördülékenyebb gyakorlat érdekében , akkor azokat egy normális ütemezésben, egy normális menetrendben, szükség s zerinti korrekciók keretében lett volna jó elvégezni, és nem belepréselve ebbe a lehetetlen tigriscsíkos valamibe, aminek a darabkáit itt most már elég régóta rágjuk. A paradoxon egyébként lényegileg abban áll véleményem szerint, hogy az MSZPSZDSZcsomag olyan pánikot keltett, olyan frász van az országban sok helyen ettől a csomagtól, hogy még mielőtt létrejönne és még mielőtt bizonyos olyan területeken elérné a kívánt hatást, ahol valóban szükséges - csak nem ilyen mértékű és nem ilyen természetű, ütemű, időzítésű stb. megszorításokra , szinte a maga esélyeit csökkenti és teszi kvázi lehetetlenné az a fajta restrikció vagy a restrikciótól való félelem, a megalapozott vagy a kevésbé megalapozott félelem; tehát még mielőtt életbe lépne, azt megelőzően a saj át maga hitelbeli, bizalmi és tényleges esélyeit és megalapozottságát csökkenti. A kormány labilitáscsomagjának általános vitájában több ellenzéki párt részéről elhangzott már, hogy megítélésünk szerint a megszorító intézkedések nem egy távlatos, átfogó st ratégiai koncepció részeként kerültek összecsomagolásra, hanem kizárólag a rövid távú költségvetési egyensúly érdekében. Ez is egy érthető szempont, ez azonban nem az egyensúlytartó, az egyensúlyos növekedés koncepciója vagy szempontja, hanem kifejezetten a költségvetési egyensúly kérdése. Ez egy érthető szempont, de akkor ezt kell mondani és nem azt, hogy stabilitási csomag. Itt véleményem szerint nem reformról van szó, hanem durva és drasztikus visszanyesésekről, vagy esetleg így tavasszal egy természeti példát hozva: nem erdőgazdálkodásról, nem az erdő gondozásáról, hanem kifejezetten tarvágásról. Ebből pedig három nehézség mindenképpen adódik. Először az, hogy a társadalom a szükségesnél sokkal nehezebb terheket kénytelen elviselni. Másodszor az, hogy a visszafogó intézkedések a gazdasági teljesítményt is korlátozzák, ami önmagában is rontja, nehezíti ezt a bizonyos egyensúlyteremtést, ami természetesen kívánatos volna. Harmadszor pedig az, hogy a sokféle tűzoltóakció elégtelen hatása miatt éppen ugyanazo k a problémák fognak rövidesen előjönni hat hónap, egy év után, amelyeket ez a csomag orvosolni szeretne. Ha pedig ez így lesz, újabb visszafogóakciósorozat következik majd - erről már ma és tegnap bőven volt szó , és a pénzügyminiszter úr újabb csomagte rvvel fogja megajándékozni a magyar társadalmat, és ha az sem válik be, akkor egy következővel, ha lesz még rá ideje. Addig kezel majd minket, amíg nem jő a gyógyulás. Hogy eközben a gazdaságnak és a társadalomnak melyik része mennyire megy majd rá, az más kérdés. A pénzügyminiszter úr tegnapelőtti és éppen Bécsből megüzent álláspontja szerint ugyan az ő kompromisszumkészsége már kifejlődött vagy kétmilliárd forint erejéig, hiszen "baloldali politika csak szociálpolitikát művelhet, nem pedig szegénypolitiká t" - szólt a szociálisan érzékeny indoklás , mégis azt hiszem, hogy a kétmilliárdos kompromisszumkészség és az egész társadalmat sújtó 148 - mert 150 mínusz 2 - milliárdos halmazati büntetés aránya még nem kifejezetten egy gazdasági reformcsomagnak vagy s zociális érzékenységnek a jele.
