Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 17 (84. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
3288 Szeretném kérni még egyszer az előterjesztő képviselőjét, hogy szíveskedj ék végiggondolni mindazt, amit Birta Sándor képviselőtársam a módosító indítványaiban leírt. Úgy érzem, hogy semmiféle anyagi teherrel nem járna ezeknek a módosító indítványoknak az elfogadása. Semmiféle anyagi kötelezettséget nem jelent a költségvetés szá mára. Ugyanakkor lehetőséget biztosítana arra, hogy az egyébként elérni tervezett bérnövekedés, illetve bércsökkentés megvalósítása egy korrekt előkészítés után és egy szélesebb körben megjelenő egyeztetés, illetve egyetértés után kerüljön csak alkalmazásr a. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megadom a szót Pokorni Zoltán képviselő úrnak, Fidesz. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az ajánlás 250., 251., illetve 249. pontjában szereplő módosító javaslatokhoz szere tnék hozzászólni, nagyjából annak az érvelésnek mentén, amit képviselőtársam, Balsay István az előbb a Fidesz részéről megkezdett. (0.50) Az 1992ben elfogadott köztisztviselői törvény célja az volt, hogy pártatlan, magas szakmai ismeretekkel rendelkező k özigazgatási kar alakulhasson ki Magyarországon. Ennek egyik alapvető feltétele az, hogy törvény biztosítson a köztisztviselők számára szakmailag és egzisztenciálisan kiszámítható előmenetelt. A köztisztviselői törvény elfogadásától eltelt három év számos tapasztalatot hozott a felszínre, amely időszerűvé tette a törvény módosítását. Ugyanakkor a Bokroscsomag megszorító intézkedései - nyilván költségvetési okok miatt - kívánják meg a törvénymódosítást. Véleményünk szerint jól látható a mostani törvénymódos ításban ez a fajta kettősség. Számos, technikailag fontos és pozitív szabályt tartalmaz a javaslat, például a különböző szférák közötti átjárhatóság biztosítását, a vizsgarendszerekhez kapcsolódó rendelkezések pontosítását és egyéb; de jól láthatók a szabá lyozás negatívumai, illetve veszélyei és hiányai is. A törvénymódosítással kapcsolatos félelmeink elsősorban abból adódnak, hogy a javaslat egyes rendelkezéseit nem látjuk összhangban állónak az eredeti törvény szabályozási céljával, illetve minden pontosí tó szándék ellenére is veszélyeztethetik a köztisztviselői kart. Az első veszélyforrás, hogy a törvény, illetve a törvénnyel kapcsolatos egyéb intézkedések alkalmasak a köztisztviselői kar megfélemlítésére. Hogy ez nemcsak az ellenzéki képviselők félelme, arra jól mutat a szakszervezetek véleménye, akik május 15ét, a kudarcba fulladt egyeztetés napját a közigazgatás történetének fekete napjaként emlegették és emlegetik sajnos ma is. Az első veszélyforrás a hivatali vezetők túlhatalma. A második a kliensren dszer kialakulásának lehetősége. A harmadik a közszolgálati pálya elhagyása. A kormány bejelentett létszámleépítési intézkedései, a köztisztviselői törvény egyes kedvezményeinek elvonása, a hivatali vezetők mérlegelési jogkörének kiszélesítése alkalmas arr a, hogy a köztisztviselői karban bizonytalanságot teremtsenek. A hatályos törvénnyel szemben a jelenlegi javaslat olyan jogosítványokkal ruházná fel a hivatali szervezetek vezetőit, amelyek elsősorban a köztisztviselők illetményére jelentős kihatással vann ak, illetve azonos életkorú és szakmai végzettségű köztisztviselők között rendkívül jelentős illetményeltérést eredményezhetnek a minőségi szempontokat nem garantált módon figyelembe véve. Ezek a bérmegállapító hatáskörök ugyancsak ellentétben állnak a tör vény eredeti céljával, amely normatív módon és nem egyszemélyi mérlegeléstől tette függővé az illetményeket. Mindez együtt járhat egy politikai kliensrendszer kialakulásának intézményesítésével. Elismerve azt, hogy a jobb munkáért fizetett magasabb illetmé ny, személyi juttatás és egyéb hatékonyabb munkavégzést biztosíthat a közszolgálatban, ennek árnyoldala lehet viszont, hogy a magasabb illetményt, nagyobb anyagi juttatást nem a hatékonyabb munkát végzők, hanem a politikai
