Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 17 (84. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TÓTH TIHAMÉR (MDF):
3287 alapján a jegyző további közszolgálati jogviszonyt létesíthet", ez teljesen korrekt. Felesleges ezt úgy kezdeni, hogy más jegyző helyettesítése céljából, ugyanis szóba sem jöhet az, hogy egy jegyző saját magát helyettesíti, és e zzel még plusz közszolgálati viszonyt is létesíthet. Tehát úgy érzem, hogy még alkotmányügyi bizottsági módosító javaslattal se rontsunk ott az előterjesztésen, ahol az korrekt és pontos szöveget tartalmaz. A jelentés következő pontja a 250., amelyiket sze retnék érinteni hozzászólásomban. Birta Sándor képviselő úr próbálja korrigálni azt a nagyvonalúságot, amit ez az új módosítás tervez bevezetni, miszerint a köztisztviselői bért, a meghatározott alapilletményt pluszmínusz húsz százalékkal lehet változtatn i. Úgy érzem, hogy lehet jó egy ilyen javaslat, de ha ez minden kontroll nélkül érvényesülne, és egyszerűen a köztisztviselő ki lenne téve annak, hogy csak az ő munkahelyi főnöke, minden külön indokolás és minden külön előzetes eljárás nélkül a neki egyébk ént törvényben megállapított alapilletményét megváltoztathassa, nem biztos hogy azt a célt érné el ezzel az előterjesztő, mint ami az eredeti szándéka volt. Tehát annak ellenére, hogy egy szocialista képviselőtársunk módosító indítványát, ahogy nézem, egye tlenegy bizottság sem támogatja, kérem ennek még egyszer a felülvizsgálatát. Ugyanis semmiféle külön kötelezettséget nem jelent az, ha legalább annyi bekerül a végleges törvényszövegbe, hogy ezt a bércsökkentést vagy esetleg bérnövekedést egy megelőzően le folytatott minősítéshez lehessen kötni, és akkor máris megteremtődik az alap arra, hogy miért kellett X vagy Y köztisztviselőnek az egyébként törvényben meghatározott alapilletményét csökkenteni avagy növelni. S teljesen koherens ezzel a javaslattal ugyanc sak Birta Sándor képviselőtársam 251. pont alatti indítványa, amikor egy új (5) bekezdés felvételét javasolja a köztisztviselői törvény 43. §ához. Kapcsolódva az előzőhöz, úgy írja, hogy a (4) bekezdés szerinti alapilletmény megállapításának alapelveit, f eltételeit, eljárási módját a helyi érdekegyeztetésben kell kialakítani. Nagyon korrektnek tartom, amikor az érdekegyeztetés szerepét hangsúlyozza egy képviselőtársam, és nem tudom, mi az oka annak, hogy ezt a javaslatot sem támogatja egyetlenegy bizottság sem és sajnos az előterjesztő képviselője sem értett vele egyet. Ha társadalmasítani lehet egy munkahelyi vezetői döntéselőkészítést, és ennek ráadásul még korrekt módozatát le is írja a képviselő, hogy ezt hogyan kívánja megoldani, úgy érzem, lényegesen jobb döntések meghozatalát segítheti elő egy ilyen szabályozás. Magam, akár munkahelyi vezetőként is nagyon tudnék örülni annak, hogy egyegy döntésem meghozatala előtt lehetőség van ilyen társadalmi és egészen széles körű megállapodás megkötésére vagy épp en egy előkészítésre. Ugyanezt a gondolatot viszi tovább Birta Sándor képviselő úr a 254. pont alatti módosító indítványában, amelyik a köztisztviselői törvény - egyébként az előterjesztő által javasolt - új 66/A §át bővítené ki egy újabb B §sal és ugyan csak a munkahelyi döntések társadalmasítását készítené elő. Teljesen korrekt a szövegezése az előterjesztésnek, amikor azt mondja, hogy a hivatali szervezet vezetője és a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező munkavállalói érdekképviseleti szerv minden olyan kérdésre kiterjedő együttműködési megállapodást köthet, amely a köztisztviselő élet- és munkakörülményeit, gazdasági, szociális érdekeit érinti. Ugyanezt folytatja a második bekezdésben, amikor ennek a megállapodásnak a létrejöttére, illetve a kezdeményezés feltételeire utal a képviselő úr és azt mondja, hogy az (1) bekezdés szerinti megállapodást a megállapodásra jogosult bármelyik fél kezdeményezheti, és a tárgyalástól a másik fél nem zárkózhat el. Úgy érzem, hogy a munka törvénykönyvében és egyéb, a munkajogviszony vagy a köztisztviselői jogviszony hasonlóvá tételével vagy a két terület azonos szabályozási feltételeit biztosítva mindenféleképpen indokolt volna, hogy ha már egyszer a köztisztviselői jogviszonyhoz nem tartozhat az, hogy kollekt ív szerződést köthetnek ezeken a munkahelyeken, legalább teremtsük meg a mostani törvénymódosítással annak a lehetőségét, hogy egy kvázi kollektív szerződés jöhessen létre, és legalább azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyek a köztisztviselő élet- és mun kakörülményeire, gazdasági, szociális érdekeire vonatkoznak, lehessen egy együttműködési megállapodásban - az adott munkahelyre vonatkozó specifikumok figyelembevételével - rendezni.
