Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 17 (84. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
3272 Én azt hiszem, ez mindenképpen a foglalkoztatás bővülése, és így áttételesen a gazdaság növekedése ellen hat, illetőleg ösztönzi a mun kaadókat arra, hogy feketemunkában, bejelentési kötelezettség nélkül és olyan megoldásokat alkalmazva foglalkoztatnák a munkásaikat, amelyek a munkások számára csökkentik a jogbiztonságot, egyúttal nyilván az ő költségeiket megtakarítják, de továbbterelik a gazdaságot abba a szürke, félárnyékos zónába, amely, ha jól értem, az önök szándékával is ellentétes, sőt a miniszterelnök - nagyon helyesen - sok beszédében hivatkozott arra, hogy a kormánynak elkötelezett szándéka a szürke , feketegazdaságból kihozni a gazdálkodókat, ezzel a magyar gazdaságot tisztábbá tenni. Tudván azt, hogy ez jótékonyan hat az államháztartás egészére. Úgy a társadalombiztosításra, a járulékfizetésre, mint a központi költségvetés adóbevételeire. Azonban nem szeretnék elkalandozni a 7 9. §tól, csak azt szeretném rögzíteni, hogy ennek rendkívül hátrányos következményei vannak. Ezért mindenképpen érthető a képviselőtársak azon törekvése, hogy ezt valamilyen módon kivegyék a csomagból. Tekintettel arra, hogy azt is mondhatnám, az egész II I. részben foglaltak tulajdonképpen állatorvosi lónak is tekinthetőek, nem akarnám rabolni az önök idejét, esetleg teret hagyván még más képviselőtársaknak is a felszólalásra, én tulajdonképpen ezeket a III. rész majdnem mindegyik paragrafusához elmondhatt am volna. Tehát úgy a 80., 81., de különösen a 83. §hoz, amivel számos egyéb probléma is van. Képviselőtársaim figyelmébe ajánlom azokat a módosító indítványokat, amelyeket Herbert Ferenc, dr. Nagy Sándor, Selmeczi Gabriella, dr. Veres János terjesztett e lő, érzékelvén azt a problémát, hogy a társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló különböző jövedelemtételek milyen nehezen megoldható helyzetet jelentenek, ez is azt mutatja, milyen sürgető igazából ennek a kérdésnek a megnyugtató tisztázása. És nem mindig azt kellene firtatni a parlament előtt, hogy hol jelentkeztek az egyébként nagyon találékony munkaadók oldaláról azok a törvénymegkerülő manőverek, olyan kifizetések, amelyek eddig nem voltak járulékfizetési alapszámításhoz figyelembe veendők, és új ra betenni. Nem szeretném önöknek felolvasni a 83. §t, de ha önök áttanulmányozzák ezt, akkor látják, hogy ez az ellenőrzés szempontjából szinte követhetetlenné teszi ezeket a jövedelmeket, illetőleg személyi jellegű kifizetéseket. Tehát még egyszer mondo m, ezek a paragrafusok mind azt támasztják alá, hogy az államháztartás - és különösen a társadalombiztosítás - reformja messze megérett arra, hogy a kormány ezt a parlament elé terjessze. Én bizton állíthatom, hogy a Fideszfrakció, amennyiben ez a valódi átalakítás megtörténik, nagy érdeklődéssel várja ezeket a javaslatokat. Hibának tartjuk azt, hogy önök a politikai tőkéjüket ilyen ügyekre élik fel. Mert nyilvánvaló, hogy ez ilyen értelemben hátrányosan érinti önöket. Éppen ez vezette Selmeczi Gabriella k épviselőtársunkat arra, hogy a legtöbb ilyen problémát kiküszöböljék, noha ez látszólag azzal jár, hogy a Bokroscsomag idevonatkozó módosításait lényegében el kívánja hagyni. Zárógondolatként hadd csatlakozzam Kökény Mihály szavaihoz, némiképp aggodalomma l és rámutatva arra, hogy milyen problematikus az egész kérdés. A Magyar Hírlap mai számát tartom a kezemben, ahol egy képviselőtársunk alternatív javaslatait ismerem. Sajnos még nem a végleges változat formájában, hiszen a módosító csomag benyújtása még n em történt meg, amiről Kökény Mihály is beszélt. De hadd hívjam fel a képviselőtársak figyelmét arra, ha ezek a módosítások nem kerülnek a parlamentbe megtárgyalásra, akkor rendkívül problematikus helyzet előtt állunk. A Magyar Hírlap arról írt, hogy Fodor Gábor javaslata szerint a szerzői honoráriumok tbjárulékoltatásától remélt bevételt az osztalékok járulékoltatásával kellene kompenzálni. Ez nagyon furmányos javaslat, de őszinte megdöbbenéssel töltött el nemcsak engem, hanem számos olyan embert, aki ért esült erről a szándékról. Nem tudom, hogy az szöveges formában hogy fog kinézni. Mindenesetre az osztalékfizetés egyáltalán nem olyan jellegű kifizetés, ami valamilyen módon is köszönő viszonyban lenne a járulékfizetési kötelezettség számolásakor figyelemb e vett
