Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 16 (83. szám) - Határozathozatal a Hírközlési Alapról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A helyi önkormányzatok 1995. évi új induló címzett támogatásáról, továbbá a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
3050 362 milliójával szemben - nem is teszi lehetővé, hogy megszavazzuk, hiszen ilyen összegű p ályázat nem érkezett be a minisztériumhoz, tehát a törvény meg sem engedi, hogy a módosító javaslatokat megszavazzuk. Ezért arra kérem a tisztelt Házat, hogy az elmondottak alapján - nemcsak az én felszólalásom alapján, hanem az előttem elhangzók alapján i s - támogassa a beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót dr. Bernáth Varga Balázs képviselő úrnak, aki a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának véleményét mon dja el. DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A napirenden szereplő, az önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló módosító javaslat tartalmában és rendelkezésében is igen szűkösen és alig k íván változtatni az 1992. évi LXXXIX. számú törvényen. Úgy gondolom, hogy az eredeti törvénynek valós tartalma volt, ezért is került ilyen szűkösen megfogalmazásra a módosítás. Ennek ellenére a bizottságban elhangzottak a pro és kontra érvek a módosító jav aslatok vonatkozásában. A módosító javaslatokra nem akarok különösen kitérni; az önkormányzati és rendészeti bizottság álláspontját - az előadottak szerint - teljes mértékben osztom. A törvény alapján 1995. évre az önkormányzatok címzetttámogatást igényel hetnek az előterjesztés szerint a céltámogatási körbe nem tartozó vízgazdálkodási, egészségügyi, oktatási és kulturális beruházásaikhoz, valamint válsághelyzetek gondjainak kezelésére és enyhítésére. Ennek a résznek a számszaki vonatkozásait az államtitkár úr teljes mértékben kifejtette. A pályázatok benyújtását követően megállapítható, hogy az önkormányzatok a címzetttámogatásra vonatkozó igényeiket a törvényjavaslatban szereplőtől eltérő forrásmegoszlásban nyújtották be, nyilvánvalóan igényeik és érdekei k szerint. Ez arra enged következtetni, hogy saját forrást több esetben nem szándékoztak a beruházás finanszírozásába bevonni. Megállapítható az is a pályázatokból, hogy az érintett önkormányzatok az 1995ös és 1996os években tervezték a központi támogatá s nagyobb részét igénybe venni. Feltehetően a szükségszerűségből is következően, egyeztetések történtek az érdekelt felek között arra vonatkozóan, hogy az önkormányzatok vállaljanak saját forrásukból egy bizonyos részt a beruházások megvalósítása érdekében , a költségvetés adódó terheit lényegében egy egyenletesebb elosztás tekintetében kelljen felhasználni. A támogatottság elbírálásánál általános szempontként az is megfogalmazódott, hogy ha a kötelező önkormányzati feladat elérését szolgálja a beruházás, az igényt benyújtó önkormányzat saját forrással is járuljon hozzá a beruházás megvalósításához és a közösen ellátott feladatok, a területi szolgáltatásokat végző intézmények előnyben részesüljenek. A törvényjavaslat általános indokolása meghatározza, hogy az adott évben hány milliárd forint fordítható támogatásra, és meghatározza a felhasználás ütemét is. (18.00) Az előterjesztés a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszerén belül, tehát az 1992. évi LXXXIX. törvény 6. § (2) bekezdését javasolja módosítani. Ebből következően az önkormányzat a céltámogatási kiegészítő keretből támogatást pályázhat meg, amennyiben a módosítani javasolt feltételeknek megfelel. Itt két feltételt nevesít a törvény. Prioritásként megfogalmazza, hogy az önkormányzat tár sadalmigazdasági szempontból elmaradott települések közé tartozzon, a másik feltétel pedig, hogy a településen a munkanélküliség aránya meghaladja az országos átlag kétszeresét. A fentiek lényegében a két feltétel újbóli átértelmezését, illetve újbóli meg fogalmazását jelentik. Amíg a korábbi parlamenti ciklusban települési szinten volt értelmezendő
