Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 15 (82. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP):
2921 Most soron következik a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést T/651. számon, a bizottságok ajánlását T/651/47. számon kapták kézhez. Először az írásban előre jelentkezett képviselőkn ek adom meg a szót, a következő sorrendben: Juhászné Lévai Katalin, a Magyar Szocialista Párt részéről; őt követi Sándorffy Ottó, a Független Kisgazdapárt részéről; ezt követően pedig Surján László képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Mega dom a szót Juhászné Lévai Katalin képviselő asszonynak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A munka törvénykönyve módosítására irányuló T/651. számú tör vényjavaslat több mint másfél esztendős érdekegyeztető tanácsi alkufolyamat eredményét tartalmazza annak ellenére, hogy nem született megállapodás, s e ténynek én magam sem örülök. Ugyanakkor méltányolom azt a kormányzati felelősséget, amely arra irányul e törvényjavaslattal, hogy ne rontsa a piacgazdaság kiépülésének esélyeit álhumánus, a piacgazdaságtól idegen jogintézményekkel. Az 1992 óta is jelentősen átformálódott életviszonyok, a nagymértékű átalakulás a munka világában indokolttá tették a munka törv énykönyve átfogó, gyökeres felülvizsgálatát, s ezt még akkor sem kerülhetjük el, ha most a többek részéről tűzoltómunkának nevezett módosítást elvégezzük. Az elmúlt három évben folyamatosan érkeztek jelzések a munkáltatói érdekképviseletek, a szakszervezet ek részéről a munka törvénykönyve jogi ellentmondásairól, hiányosságairól. Az időhúzás mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak hátrányos, így az ÉTmegállapodás hiánya ellenére is helyeslem, hogy a most beterjesztett módosításokkal jogilag védettebbé kiszámíthatóbbá tesszük a munka világát, és növeljük a jogbiztonságot. A módosító javaslatok sorából az üzemi tanácsokkal kapcsolatosakat emelném ki. Ellenzéki képviselőtársaim e közel húsz szakaszt feleslegesnek, megkésettnek tartják. (18.10) Ismereteim s zerint e paragrafusokban egyetértés alakult ki az Érdekegyeztető Tanácsban is, sőt volt olyan elképzelés is, hogy a csomagból kiemelve külön fogadja el ezeket a parlament, hogy a májusi választásokon alkalmazni lehessen ezeket a jogszabályokat. Sajnos errő l már lekéstünk. Ennek ellenére nem tartom feleslegesnek a korrekciót. Mint ismeretes, ez az utolsó, törvényileg szabályozott időpont az üzemi tanácsi választásokra. Ezt követően folyamatosan szükség lehet ezen szabályok alkalmazására. Találkozunk olyan vé lekedéssel is, hogy most még igazán van tétje a dolognak, hiszen most dől el véglegesen a szakszervezeti vagyon sorsa, de a jövőben talán üzemi tanácsokra sem lesz szükség. Az ehhez hasonló - s nem minden alapot nélkülöző - vélemények arra is késztetnek, h ogy a jövőben át kell gondolni az üzemi tanácsok jogosítványait, s érdemes lenne összevetni hasonló német, francia, osztrák intézmények jogosítványaival. Tapasztalatom azonban az, hogy a felelősen gondolkodó munkaadó és munkavállaló pontosan tudja, hogy az üzemi tanács intézménye a piacgazdaság keretei között olyan munkavállalói érdekérvényesítés, melyet működtetni kell a munkabéke megteremtése érdekében. A vállalatirányítási és tulajdonosi struktúra változását követnie kell a részvételi intézményeknek is. A munkavállalók jól felfogott érdeke, hogy éljenek a törvény adta jogaikkal, s létrehozzák az üzemi tanácsokat. Így biztosított a lehetőség az ellentétek mellett az érdekazonosságra építve, hogy a gazdasági célok megvalósításában szorosabb együttműködés jö jjön létre a menedzserek és a beosztottak között.
