Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 15 (82. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP):
2922 Az elmúlt három évben vegyes tapasztalataink voltak az üzemi tanácsokat illetően. Én is - mint munkavállaló - elsősorban rossz élményeket szereztem. Egy teljesen új, előzmények nélküli munkahelyen éltem meg a választást. A munkaadó nem értette meg az üzemi tanácsok lényegét, felesleges, kekeckedő intézményként fogta fel. A munkavállalók - nem ismerve egymást - nem igazán alkalmas embereket választottak meg. A dolgozók körében jelentős volt a fluktuáció, így gyakorlatilag a háromfős tanács néhány hónapon belül működésképtelenné vált, s a gyér jogosítványoknak sem volt képes érvényt szerezni. Az ilyen esetek arra is figyelmeztetnek, hogy végezzük el a szükséges törvénymódosítást, hiszen a szabályok érvényesítés e folyamatosan indokolt. Természetesen ott, ahol az üzemi tanácsok tagjai megértették a részvétel jelentőségét, komolyan vették saját szerepüket és együttműködésre kész partnert találtak a munkáltatói oldalon, e rövid idő alatt is kézzelfogható eredményeke t értek el. A most tárgyalt törvényjavaslat részletesen foglalkozik az üzemi tanács megválasztásának szabályaival. Ezek többsége korrekciós, pontosító jellegű. A korábbinál valamivel differenciáltabban határozza meg a foglalkoztatottak számával arányosítot t létszámot. Teljesen új elem, hogy az 1000 és a 2000 fő közötti létszámú cégeknél 11 főben, a 2000 főt meghaladóknál pedig 13 főben határozza meg az üzemitanácstagok számát. Győriványi Sándor képviselőtársam ezt a javaslatot negatív hatásúnak tartja, vis szalépésnek minősíti, olyasminek, ami nem szolgálja a munkavállalói érdekeket. Én úgy vélem, a hatékony érdekérvényesítés nem a képviselők létszámától függ, sokkal inkább a jogosítványok milyenségétől, az érdekérvényesítés mechanizmusától, a jogaikkal tisz tában lévő, felkészült munkavállalóktól. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a kisebb létszám csökkenti a munkából kieső időt, s ezzel költségkímélő is. A választási bizottság feladatait két új elemmel bővíti a javaslat, ezzel segít elkerülni a felesleges jogvitát a jelöltet állító különböző érdekképviseleti szervezetek között. A módosítás során egy új 48/A § beiktatását kezdeményezi, amely egy összeférhetetlenségi szabályt fogalmaz meg a választási bizottságok vonatkozásában. A korábbi szabályozás hiányos ságait pótolja, amikor bevezeti és meghatározza az eddig ismert érvénytelen választás kategóriájától elválasztandó eredménytelen üzemitanácsválasztás fogalmát, s megteremti az üzemitanácspóttagság intézményét. Ez a rész hordozza a legjelentősebb újítást. A megválasztott üzemitanács mandátumát s működésének folyamatosságát segítené elő a póttagság intézménye. Póttag az a jelölt lesz, aki, bár nem jutott be az üzemi tanácsba, de az érvényes szavazatok legalább 20 százalékát megkapta. Ha bármely okból a léts zám csökken, a megüresedő helyre póttagot hívnak be. További újítása a javaslatnak, hogy az érvénytelenség miatt megismételt választáskor nem feltétlenül kell a tanács egészét újraválasztani, hanem elégséges csupán abban a részleges kö rben, mely képviseleti helyek tekintetében a jelölt nem érte el az érvényesen leadott szavazatok legalább 30 százalékát. Sokan emlékszünk, hogy az első választások után jó néhány jogvita kerekedett a jelöléssel, a választással, az eredményességgel kapcsola tban. Ennek elkerülését célozza a 12. és 13. §, mely a jegyzőkönyvnek garanciális jelentőséget tulajdonít. Fontos, hogy a választási jegyzőkönyvet - megbízatása megszűnéséig - az üzemi tanács lesz köteles őrizni. Az élethez igazodik a jogszabály, amikor a vitás kérdésekben öt napon belül teszi lehetővé az egyeztetést, eredménytelenség esetén a bírósághoz fordulást, majd 15 napon belül nem peres eljárásban a döntést. Az üzemi tanács megszűnésére okot adó tényeket pontosítja, illetve kiegészíti a javaslat. Fo ntos módosítás történik ott, ahol - a törvény szerencsétlen megfogalmazása miatt - eddig automatikusan megszüntetésre ítélte azokat a háromtagú üzemi tanácsokat, amelyekből egy tag kivált. A javaslat - logikusan - a "legalább" kitételt "több mint"re cseré lte fel, s ezzel kiküszöböli a jogalkotás által gerjesztett problémát.
