Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 15 (82. szám) - A Hírközlési Alapról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - IVANICS ISTVÁN (KDNP):
2919 Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársak! Egyetértek az előttem szólóval, hogy nagyon fontos ez az ágazat, és a hírközlés - azon belül pedig a telefonszolgáltatás - Magyarországon egy olyan elem, amely az infrastrukturális elemek közül talán a legfontosabb a fejlődés gyorsításában, hiszen, gondolom, nem kíván magyarázatot, hogy milyen óriási jelentőséggel bír a vidék kommunikációs lehetősége a fölzárkózásban, a termelvények forgalmazásá ban, az árutőzsdéken való megjelenésben. Még inkább meg vagyok lepődve, hogy az előttem szóló azt hozta föl a Hírközlési Alap egyik alapvető funkciójaként, hogy az elmaradt térségeknek a telefonnal való ellátását hivatott majd szolgálni. Ezzel pontosan ell entétes információim vannak. Ugyanis Kisvárda térségében meg lett hirdetve koncesszióra a telefonszolgáltatás, jelentkező nem volt, az ismételt kiírás nem történik meg, és nincs is ígérete a környéknek, sőt az a vélemény hangzott el, hogy ha az önkormányza tok majd a költségeket vállalják, átvállalják és ilyen módon támogatják az újbóli koncessziónak a kiírását, akkor lehet szó a telefonszolgáltatás koncesszióba adásáról. Ez elég megdöbbentő és nagyon szomorú - legalábbis számomra. Most magáról a törvényjava slatról szólnék. Elmondhatjuk azért, hogy ez a Hírközlési Alapról szóló törvényjavaslat a gazdasági törvények sorában nem azokat gazdagítja, amelyek alapvető fontosságúak a változtatás, a megváltoztatás tekintetében, és nélkülözhetetlen hiányt pótolnának. Az Állami Számvevőszék észrevétellel is élt az új alap létrehozásával kapcsolatban, és kétségeit fejezte ki annak jogosságáról. A zárórendelkezésben megjelölt Távközlési Alap és a Rádiótávközlési Alap 199394. és '95. évi, e törvény hatálybalépéséig keletk ezett bevételeiből további 16 milliárd forint átadása érthetően jól jön a költségvetésnek. Nincs azonban egyeztetett álláspont az érdekképviseleti szervekkel arról, hogy az alap működési céljainak hogyan tud megfelelni e pénzösszeg hiányában. Ugyanúgy hián yolom, hogy nincs felmérése és még becslése sem a Hírközlési Alap forrásaiból származó várható bevételnek. Annak ellenére is kellene ilyen felmérés, hogy annak egyes bevételi elemei eseti jellegűek. Ismeretem szerint ma a frekvenciahasználat díja 525 forin t/óra, plusz áfa, egységesen az egész rendelkezésre álló adásidőre - ha igénybe veszi a sugárzó, ha nem. Ez jelenleg még elfogadhatónak is ítélhető, még ezt a díjat sem kell az újonnan alakult helyi rádióknak megfizetni - egyelőre legalábbis. (18.00) A 3 § (1) bekezdés d) pontját azért kifogásolom, mert egy későbbi időpontban, jelenleg meg nem határozott százalékban jut az alap a frekvencia lekötéséért és használatáért befizetett díjnak a birtokába. Az alap tartós működésének a később kiadandó díjrendelet a lelke. A díjrendelettel akár lehetetlenné lehet tenni az országos és a helyi sugárzókat, valamint az alaptól való elvonás mértékét is széles határok között szabályozhatja. Ha az alap forrásainál megjelölt, más alapoknak nyújtott kölcsönöket említ a tervez et, és a felhasználási lehetőségeket ilyen szélesre tárja, kifogásolom, hogy nem említi meg a felhasználási lehetőségek között a helyi, a kistérségi, térségi szereppel bíró adók, stúdiók összehangolására, korszerűsítésére adható támogatást. Az alap évenkén ti kiadásainak legalább 90 százalékát a távközlési piac fejlesztésére és beruházásaihoz irányítani ilyen mértékben meghatározottan értelmetlennek látom, és az összevonás logikája ellen hat. A Hírközlési Alap felhasználásának elemzése felveti a kérdést, hog y miért nincs az esetleges kritikus területeken tiltás. Például nem indokolt a koncessziót nyert cégeknek támogatást nyújtani, hiszen a koncessziós szerződésben kell rögzíteni fejlesztési kötelezettségeit és a működtetés feltételrendszerét. Ha lehetőséget teremtünk ezen felüli állami pénzeszközök megszerzésére, az mindkét eljárás tisztaságát megkérdőjelezi, mármint a koncesszióba adást és az alap juttatását.
