Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 15 (82. szám) - Határozathozatal a Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény hatályon kívül helyezéséről, a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az országos népszavazás kezdeményezésének elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
2914 E kezdeményezés lényege három pontban foglalható össze. Egyrészről, hogy szélesebb, nagyobb hatáskörrel rendelkező köztársasági intézmény jöjjön létre a kormányzati hatalom rovására. A másik, hogy a köztársaság elnökét a választópolgárok közvetlenül válasszák. Végül a harmadik lényege ennek a kezdeményezésnek az volt, hogy mindezt egy úgynevezett ügydöntő jellegű, a parlamentre, az Országgyűlésre nézve kötelező népszavazás útján kényszerítsék ki, és így történjen meg az alkotmány módosítása. E három fő kérdés megítéléséhez két jogszabályt és két alkotmánybírósági döntést, normatív erejű határozatot kell figyelembe venni. Az egyik az alkotmány 2. §ának (2) bekezdése, amit az előbb idéztem. Enne k csak értelmező háttérfunkciója van, ebből közvetlenül sem az nem vezethető le, hogy az alkotmány módosítása népszavazás útján kikényszeríthető, sem az nem vezethető le, hogy nem kényszeríthető ki az alkotmány módosítása népszavazás útján. Viszont a hivat kozásokban elég gyakran fordult elő, ezért utaltam csak az alkotmánynak erre a paragrafusára. A másik jogi dokumentum, törvény, ami a megítéléséhez figyelembe veendő, az a népszavazásról szóló 1989. évi XVII. törvény. Végül a harmadik csoportba tartozik az Alkotmánybíróság két normatív döntése, az egyik a 302/1995ös május 5ei végzés, a másik pedig az ezzel a végzéssel megismételt, megerősített 2/1993as határozata az Alkotmánybíróságnak. Jogi szempontból nézve a felvetődött kérdéseket, azt mondhatjuk, hog y a népszavazási kezdeményezés, az aláírásgyűjtés, a hitelesítés, a parlamenthez való benyújtás megfelelt a népszavazási törvény előírásainak. Nagyon kényesen vizsgálva ezt az eljárást, semmilyen jogi kifogást nem lehet emelni. Másrészt azt kell mondani, h ogy az alkotmányügyi bizottság jogszerűen fordult az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény lehetővé teszi az alkotmányügyi bizottság számára azt, hogy népszavazás kezdeményezése kapcsán absztrakt alkotmányértelmezést kérjen, és ebből az absztrakt alkotmányértelmezésből vonjon le következtetéseket a konkrét ügy, népszavazási kezdeményezés vagy a feltett kérdések alkotmányossága, törvényessége, jogszerűsége tekintetében. Harmadrészt azt lehet mondani, hogy az Alkotmánybíróság 302/1995ös v égzésében, amit Torgyán József képviselőtársam is idézett, valóban a rendelkező részben... ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Képviselő úr, bocsásson meg! Felhívnám a figyelmét az idő múlására! DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm. Tehát az Alkotmánybíróság ebben a vég zésében visszautasította az alkotmányügyi bizottság alkotmány értelmezésére irányuló kérését, mégpedig azért, mert azt mondotta, hogy ebben az esetben már res iudicata van, vagyis erre az ügyre vonatkozóan absztrakt értelmezést már hozott, és ez az absztra kt értelmezés a jelenlegi vagy ebben az ügyben is kötelező, és ezt köteles az alkotmányügyi bizottság, illetve az Országgyűlés is betartani. E döntés lényege pedig az volt, hogy burkolt alkotmánymódosításra a népszavazás kezdeményezése nem irányulhat. A né pszavazásra feltett kérdéseket vizsgálva azt mondhatjuk, hogy az első kérdés megfelel a népszavazási törvény előírásainak. Én mindig ezt mondottam, s nem azt, hogy az alkotmánynak felel meg, mert a népszavazási törvény 4. § (1) bekezdése valóban azt mondja ki, hogy a népszavazás tárgya lehet a törvényben meghatározott kivételekkel az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés. (16.50) Az alkotmány módosítása - ennek részeként a köztársasági elnök hatáskörének, választásának eldöntése - az Országgyűlés hatáskör ébe tartozik. Tehát ez megfelel a népszavazási törvénynek, mert a népszavazási törvény 6. § (1) bekezdése állapítja meg azokat a kivételeket, amelyeket nem lehet népszavazásra bocsátani: a költségvetés, adók, illetékek, személyi kérdések s a többi. Ez nem tartozik azok közé.
