Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 15 (82. szám) - Határozathozatal a Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény hatályon kívül helyezéséről, a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az országos népszavazás kezdeményezésének elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
2915 Viszont az Alkotmánybíróság a 302/95. végzésével és az ezzel felhívott 2/1993. alkotmánybírósági határozatával egy új kizáró okot - népszavazási tárgyra vonatkozó kizáró okot - állapított meg, és erre az Alkotmánybíróságnak - az Alkotmá nybíróságra vonatkozó határozat szerint - joga van. Az idézett végzésében, illetve határozatában az Alkotmánybíróság azt mondja ki, hogy a népszavazásra bocsátott kérdés nem foglalhat magában burkolt alkotmánymódosítást. A népszavazás csak az alkotmány és a törvények keretei között hozható meg. Hozzáteszi az Alkotmánybíróság: nincs jogi akadálya annak sem, hogy az alkotmány értelmezésével az arra felhatalmazott szervek - az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés - további kizáró okokat vezessen be. Ebben az es etben ez történt: az Alkotmánybíróság, a képviseleti demokrácia elvéből kiindulva, egy új kizáró okot vezetett be - nevezetesen, az alkotmány módosítására vonatkozó kizáró okot , és ennek kapcsán állapította meg azt, hogy alkotmány módosítására irányuló n épszavazást nem lehet kiírni. Ez az alkotmánybírósági értelmezés és határozat minden állami szervre, minden állampolgárra, az Országgyűlésre is, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságára is kötelező. Lehet vitatni jogi szempontból, tartalmilag az Alkotmán ybíróságnak ezt a határozatát. Föl lehet vetni, hogy itt egy olyan aktivizmusba ment át az Alkotmánybíróság, amely talán már nem kívánatos. De mindaddig, amíg ez az alkotmánybírósági határozat létezik, ezt a határozatot figyelembe kell venni, ezzel ellenté tes döntést nem lehet hozni. Ezért az alkotmányügyi bizottság szerintem jogszerűen és törvényszerűen vonta le azt a következtetést, hogy az első kérdés kapcsán a népszavazás nem írható ki. A második kérdés megítélése némileg más. A második kérdés magával a népszavazásról szóló törvénnyel ellentétes, mert a 25. § (1) bekezdés szerint a népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy annak alapján valamennyi állampolgár egyértelműen tudjon válaszolni. Márpedig arra a kérdésre, hogy kívánjae a közt ársasági elnök jogkörének a kibővítését a kormány rovására, nem lehet egyértelműen válaszolni, mert ebbe beleférhet az is, hogy a köztársasági elnök nevezze ki a jövőben a miniszterelnököt; beleférhet ezenkívül az Országgyűlés bármikori feloszlatásának jog a. Elmehet egészen odáig a hatáskör kibővítése, hogy egy prezidenciális kormányforma jöjjön létre, sőt egy jogi keretekbe burkolt elnöki diktatúra is létrejöhet - hiszen a kérdések kapcsán semmilyen támaszkodó, kapaszkodó nincs arra vonatkozóan, hogy milye n mértékben kívánják a népszavazást kezdeményezők a köztársasági elnök hatáskörét bővíteni. Ezért ez a második kérdés a népszavazási törvény 25. § (1) bekezdésébe ütközik. Végül az utolsó két kérdés: a harmadik és a negyedik kérdés egyértelműen ellentétes a népszavazási törvény 4. § (1) bekezdésében foglalt azon rendelkezéssel, amely szerint a népszavazás tárgya csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügy lehet. Tehát népszavazással sem a köztársasági elnököt, sem a miniszterelnököt, sem a Ház elnökét, sem a minisztereket vagy más közjogi méltóságokat nem lehet kötelezni se törvénykezdeményezésre, se pedig másra - csak az Országgyűlést lehet kötelezni. Ebből következik, hogy a harmadik és a negyedik kérdés ellentétes a népszavazási törvénnyel. Összességében tehát: az alkotmányügyi bizottság a döntését teljes egészében jogi okfejtések, az ide vonatkozó törvények, illetve az Alkotmánybíróság két normatív erejű döntése alapján hozta meg. Megítélésem szerint nem tehetett mást, nem vonhatott le más jogi konklúzió t, mint azt, hogy ezt a népszavazási kezdeményezést el kell utasítani. Végül az utolsó megjegyzésem: abból, hogy valaki ebben a kérdésben az előbb kifejtett jogi okfejtést elfogadja, és nem ért egyet a népszavazás kiírásával, még nem következik az, hogy va laki a meginduló öt, remélhetőleg hatpárti alkotmányelőkészítő folyamatban, jogi, szakmai, politikai meggyőződése révén, esetleg a köztársasági elnök közvetlen választása mellett - esetleg hatáskörének bővítése vagy éppen szűkítése mellett - tegye le a v oksát; ez két teljesen eltérő eljárás, két teljesen eltérő kérdés. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánykoalíció padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :
