Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
2822 Meglepő dolgokat nem tartalmazott az érdekvédelmi szervezetek anyaga, hiszen pontról pontra az ellenzék álta l elmondott eddigi kritikát támasztották alá igen hatásos érvelésekkel. Erre a későbbiekben ki fogok térni. Két dologgal szeretnék foglalkozni: a köztisztviselők jogállását érintő kérdéssel és az önkormányzatokat érintő kérdésekkel. A köztisztviselők jogál lásával kapcsolatban a javaslat a pénz hiánya miatt a köztisztviselői pályát leértékeli. A teljesítmény díjazásának lehetősége minimális, az üzleti vagy a vállalkozói szférához hasonlítva nem veszi fel a versenyt. Az új, fiatal szakemberek alkalmazása szin te lehetetlen lesz, egy pályakezdő jövője igen sok munka, kevés fizetés. A megtakarítások elérése érdekében sokkal célszerűbb lett volna a szakvizsgák eltörlése. Az oktatói díjak, a vizsgadíjak, a szállásköltség, az utazástérítés számottevő tételei megtaka ríthatóak lennének. (23.10) Számomra sokkal hasznosabbnak tűnne a dolgozók továbbtanulásának ösztönzése, rendszeres szakmai továbbképzése, mint a túldimenzionált szakvizsgarendszer fenntartása. A javaslat 99. §a megteremti a lehetőségé t, hogy a kiemelkedő szakmai ismeretekkel rendelkező köztisztviselőnek tanácsadói vagy főtanácsadói címet lehessen adományozni. A tervezet az érintettek körének 5 százalékában határozza meg a címadományban részesíthetők számát. Megítélésem szerint célszerű bb lenne a szervezet vagy az intézmény százalékos arányában megállapítani, hiszen 500 fős intézmény esetében 25 főnek adható ez a cím, de egy 1011 fős intézmény esetében senkinek, mert "nem éri el az 5 százalékot". E körben a köztisztviselők jogállásával kapcsolatban tisztázni szükséges azt is, hogy az önkormányzati képviselőtestület a helyi érdekegyeztetés keretében kivel köteles az érdekegyeztetését lefolytatni. A helyi önkormányzatokról: a helyi önkormányzatok kötelezettségvállalásainak korlátozása ala pjaiban sérti az önkormányzati jogokat, így ellentétes az önkormányzati törvénnyel - elsősorban azért, mert egy általános felhatalmazást ad, és a mindenkori kormány, akár feles törvényben is, élhet ezzel a jogával. A Magyar Köztársaság alkotmányának 44. §a azt mondja: a helyi képviselőtestület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz, igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül. Gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevétel eivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat. Ebből megítélésem szerint már látszik, hogy igen komoly alkotmányos alapelveket sért a csomag idevonatkozó rendelkezése. Az önkormányzatoknak az önkormányzatisága a valóságos döntési és mérlegel ési helyzet híján, a gazdasági önállósága pedig a forrásszabályozás kedvezőtlen változásai miatt amúgy is megkérdőjelezhető. Inkább hasonlít a tevékenysége alapján egy egyszerű végrehajtó testülethez a munkája, semmint egy önkormányzathoz. A kötelezettségv állalások korlátozásának további lehetősége pedig egyértelmű, közvetlen beavatkozást tesz lehetővé az önkormányzati jogok, hatáskörök gyakorlásában. A javaslat 117. §ához: a számvitelről szóló törvény - az 1991. évi XVIII. törvény - a vállalkozások egy me ghatározott körénél már hatálybalépésekor kötelezővé tette az éves beszámoló könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatát. A számviteli törvény értelmében a könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által készített éves beszámoló a számvitel i törvény előírásai szerint készülte, valamint megbízható és valós képet ade a vállalkozói vagyoni, pénzügyi helyzetről és a működés eredményéről. Egy vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete alapvetően befolyásolható a végzett üzleti tevékeny séggel. Az önkormányzatok vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetét azonban csak részben befolyásolja maga az önkormányzat; e mellett igen nagy szerep jut az önkormányzati forrásszabályozásnak, amit az évente jóváhagyásra kerülő költségvetési törvény határo z meg. Ezért - némi túlzással - a piac szereplőinek, a potenciális hitelezőknek több információt szolgáltat például a költségvetési törvény
