Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - CSÓTI GYÖRGY (MDF):
2815 rész, amely élvezheti a Ház mindkét oldalának konszenzusát, visszavezetve azon hagyományokra, amelyek itt már kialakultak az előz ő periódusban, amikor már igen jelentős törvényalkotási munkát végeztünk, a nyilvánosság és a titkosság határainak tisztázásába kezdtünk bele, és elkezdtük a rendszer átalakítását a személyes adatok védelmének a területén. Köszönöm szépen a megtisztelő fig yelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Csóti György képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Mivel Lányi Zsolt képviselő úr nincs itt, őt Fekete György képviselő úr fogja követni. Csóti György képvise lő urat illeti a szó. CSÓTI GYÖRGY (MDF) : Köszönöm szépen. Ha nincs ellene kifogás, akkor azt hiszem, egyszerűbb, hogyha folytatjuk Mészáros István gyakorlatát és a helyünkről beszélünk tovább. Magam részéről a szóban forgó törvényjavaslat kisvállalkozókra , kisvállalkozásokra gyakorolt hatásával szeretnék foglalkozni. Mintegy 45 esztendővel ezelőtt Adenauer, Schuman és De Gasperi kezdte el megalapozni azt az európai integrációt, mely éppen napjainkban válik valósággá, és amiből mi, magyarok sem akarunk kima radni. Az új Európa kialakításának egyik alapeleme a Ludwig Erhard egykori német gazdasági miniszter, később kancellár által kidolgozott szociális piacgazdaság volt. Az új gazdasági modell nemcsak a háború utáni Németország hihetetlen gyors fellendülését e redményezte, hanem európai mintává is vált. Mi is volt ennek az új koncepciónak - a szociális védőháló kiépítése mellett - a legfontosabb újdonsága, meghatározó eleme? A kis- és középvállalkozók széles táborának kialakítása, az egyéni vállalkozások, az újr akezdők erőteljes támogatása, és ezáltal a középrétegek tudatos kiszélesítése és felemelése. Az eredmény az lett, hogy a gazdaság rugalmasan tudott alkalmazkodni belső és külső változásokra, és ezzel csaknem töretlen növekedést tudott biztosítani. Ma az Eu rópai Unió államaiban a kis- és középvállalkozók szektora a munkaképes lakosság 60 százalékát foglalkoztatja és a nemzeti össztermék 90 százalékát biztosítja. Mi történik ezzel szemben Magyarországon? A rendszerváltást követő első három esztendőben objektí v okok miatt nem nyílt igazán lehetőség a kisvállalkozások széles körű támogatására. Ezzel nem zárom ki, hogy esetleg szubjektív okok is szerepet játszottak ebben. Az 1990 és '93 közötti időszakban hároméves stabilizációs válság volt a gazdaságban. Ezt köv etően kedvező jelek mutatkoztak, beindult a növekedés. Kétségtelen tény, hogy ez a gazdasági növekedés költségvetési egyensúlyhiány mellett következett be, azonban ez a fogyasztás bővülésével járt együtt, ami jó hatással volt az életszínvonal alakulására. A Békesi, majd a Bokrosprogram célkitűzése ezzel szemben a szolid növekedés feladása, pontosabban a költségvetési és fizetési mérleg deficitjének a lefaragása, a relatív egyensúly bármi áron való megteremtése. Egy elméleti közgazdasági koncepció tűzzelv assal való doktriner megvalósításáról van szó, egy olyan műtétről, ami elvileg sikerülhet, de közben csaknem biztosan meghal a beteg. A program kulcsszava az exportbővítés és egyben a fogyasztás visszafogása. Ezek a célkitűzések, nem is titkoltan, a lakoss ág további elszegényedésével járnak együtt. A költségvetési egyensúly javítását pedig sokkal inkább a bevétel növelésével kellene elérni, például a privatizáció újbóli beindításával és az elriasztott külföldi beruházók bizalmának visszanyerésével, semmint a szociális, kulturális kiadások lefaragásával, az elszegényedés és az iskolázatlanság növelésével. Hogyan érintik ezek az intézkedések a kisvállalkozókat és a kisvállalkozásokat? Hazánkban nagy a vállalkozási kedv, mintegy 700800 ezer kisvállalkozót tart anak nyilván. Túlnyomó többségük
