Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN (SZDSZ):
2814 kívánt alkotmányos céllal , és nagyon fontos, hogy precízen körülírtaknak kell lenniük a korlátozási okoknak és lehetőségeknek. Az esetleges általános felhatalmazások alkalmazása ebben a körben, azon túl, hogy jogbizonytalanságot szülhet, még olyan látszat keltésé re is alkalmas, mintha a hatóságok minden polgárra mint potenciális adócsalóra tekintenének. Pedig, tisztelt Ház, ez távol áll ettől a kormánytól. Éppen ezért több ponton is figyelembe véve Kutrucz Katalin és Sepsey Tamás képviselőtársaim által elmondottak at is, ennek a törvényjavaslatnak valóban van néhány további átgondolást és módosítást igénylő passzusa. Demokratikus jogállamban ugyanis mindannyian tudjuk, nem elég a kormány szabadságpárti elkötelezettségébe vetett bizalom, a jogokat intézményes garanci áknak kell védeniük. (22.30) Remélem, hogy azok a korrekciók, amelyeket a Szabad Demokraták Szövetsége módosító indítványaiban felvázol, az előbb említett képviselőtársaimat is megnyugtatják majd a polgári szabadságok iránti elkötelezettségünket illetően. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyik korrigálandó területet az a rendelkezés képezi, amely kierjesztené a személyi szám felhasználására jogosultak körét, oly módon ráadásul, hogy azt a szervezeti kört is felhatalmazná a szám, illetve a helyébe lépő későbbi személyazonosító jel végleges használatára, amely a hatályos törvény szerint csak átmeneti ideig használhatná azt. Ezzel véglegesítené a személyi szám használatának jelenlegi, mindmáig átmenetinek tekintett rendszerét. Tisztelt Ház! Az adatkezelők különböz ő kategóriába történő hatályos besorolási rend egyébként szerintünk is módosításra szorulna, hiszen a jelenlegi törvény másik hibája éppen az, hogy a besorolás annak idején, 1992ben meglehetősen hasraütésszerűen történt, nem súlyozott kellő gondossággal a szervezetek között. Így például nehezen értjük azt, hogy miért éppen az adóigazgatás van kizárva a személyi szám fölhasználásából. Mennyivel jogosult erre nála jobban például a jóval kisebb ügyforgalommal bíró idegenrendészet? A példák sorát az idő előreh aladottságára tekintettel nem szeretném szaporítani. Ezzel csak jelezni akartam, hogy korántsem tökéletes az a törvény, ami '92ben megalkotásra került. A besorolás racionalizálása azonban, ahogy erre Sepsey Tamás más vonatkozásában utalt, részletesebb átg ondolást és nagyobb körültekintést igényel, amelyet bajos a jelenlegi körülmények között - amikor is a jelen törvényjavaslat vonatkozó része egy tőle sok szempontból rendszeridegen törvénycsomag kisebb jelentőségű részét képezi - elvégezni. A sietség tette n érhető, az előttünk fekvő törvényjavaslatnak ezen a részén. A törvényjavaslat ugyanis úgy módosítaná az adatkezelői kategóriákat, hogy meg sem kísérli az általam említett differenciálást a különböző súlyú és jelentőségű adatkezelők között. Ráadásul felbo rítja az érvényes törvény által felállított egyensúlyt, mégpedig olyan módon, hogy a személyiszámhasználat államigazgatáson belüli univerzálissá válásának veszélyét is felidézheti. Ez ellen pedig az Alkotmánybíróság már állást foglalt. Tisztelt Ház! A más ik pontosítandó terület - erről tényleg már rövidebben szólok - az adatösszekapcsolás területe, amely korrekcióra szorul. Ezen a területen a jelenlegi általános felhatalmazás helyett álláspontom szerint a célhoz kötöttség követelményének kell érvényt szer ezni. Tisztelt Ház! A Szabad Demokraták Szövetsége nevében módosító indítványt terjesztettem elő. Amellett, hogy kényszerből bár, de hozzájárulunk a személyiszámhasználat határidejének 1999. december 31éig történő meghosszabbításához, el kívánjuk kerülni a hatályos törvény által teremtett, bár - ezt azért meg kell említeni - a végrehajtás elodázása által egyelőre csak papíron létező egyensúlyi helyzet felborítását. Tehát el kívánjuk kerülni, hogy ez az egyensúlyi helyzet felboruljon. Végül a polgári garan ciák fenntartása érdekében hangsúlyozottabban kívánjuk érvényesíteni a célhoz kötöttség elvét. Tisztelt Ház! Tudomásom szerint több oldalról is érkeztek módosító indítványok ehhez a törvényjavaslathoz. Én ki szeretném fejezni a reményemet abban, hogy - ide értve majd a bizottsági vitát és a részletes vita eredményeit is - talán a törvénycsomagnak ez a része esetleg lehet egy olyan
