Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére felállított bizottság két tagja megválasztásának semmisségéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
2803 dr. Botos Gábor alkalmazásának semmisség okán történő megszüntetése. Frakciónk képviselői mind a nemzetbiztonsági bizottságban, mind az alkotmányügyi bizottságban az ügyben folyamatosan és következetesen ugyanazon a szakmai álláspon ton voltak. Ez pedig a következő: A már említett, 1994. évi XIII. törvény meghatározta az ellenőrzött tisztségek körét, az ellenőrzést végző bírák megválasztásának feltételeit, az ellenőrzés eljárási rendjét. A törvény már citált 6. § (1) bekezdése szerint a bizottság tagjává csak olyan bíró jelölhető, aki nem végzett az 1. §ban meghatározott tevékenységet, azaz - ahogy Kőszeg képviselőtársam említette - nem volt III/IIIas ügynök, nem volt karhatalmista stb., és nem vett részt olyan ítélethozatalban, amel yet az 1956os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1994. évi XXVI. törvény és az 1963 és '89 között elkövetett egyes állam és közren d elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvény alapján semmissé nyilvánítottak. Szó szerint idéztem a jogszabály szövegét, és nézzék el nekem ezt a paragrafus- és számhalmozást. Ilyen maga az egész tö rvény, ami született. A törvény 6. § (2) bekezdése szerint a bíró jelölése előtt köteles írásban nyilatkozni arról, hogy végzette előbb említett tevékenységet, illetőleg részt vette az (1) bekezdésben meghatározott ítéletek meghozatalában. Ez később font os. A rendelkezésre álló dokumentumokból, amelyek titkosságát a nemzetbiztonsági bizottság feloldotta, nehogy véletlenül olyan vita legyen, hogy titkos dokumentumokról beszélünk vagy nem, ezekből egyértelműen kiderült, hogy a jelölés folyamata bizonytalan volt, a rendelkezésre álló rövid idő miatt alaposabb vizsgálódás helyett a nemzetbiztonsági bizottság abszolút, direkt okiratként fogadta el a bírák írásos nyilatkozatát, valamint a már Füzessy képviselőtársam által hivatkozott, Legfelsőbb Bíróság elnökéne k és az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárának szóbeli tájékoztatását a semmisségi törvények hatályáról. 1994 végén több tény merült fel abban az ügyben - és ezt hallottuk a bizottság előterjesztésében , hogy dr. Eigner József és dr. Botos Gáb or, az ellenőrző bizottság tagjai, részt vettek olyan ítéletek meghozatalában, amelyek az úgynevezett semmisségi törvények hatálya alá esnek. A nemzetbiztonsági bizottság által biztosított dokumentációkból - és utaltam rá: a titkosságát feloldották - kider ül, hogy e két bíró úr valóban közreműködött olyan ítéletek meghozatalában, amelyek a semmisségi törvények hatálya alá esnek, s az úgynevezett átvilágítási törvény 6. § (1) bekezdése alapján az Országgyűlés nem választhatta volna meg őket az ellenőrző bírá k közé. A bizottságban felmerült olyan vélemény, hogy ez a tény még nem lett volna akadálya annak, hogy kinevezzék őket, illetőleg az is, hogy olyan enyhe ítéleteket hoztak, ami nem akadálya a további ellenőrző bírói tevékenységüknek. (21.20) E körben az A lkotmánybíróság 60/1994. (XII.24.) számú határozata egyértelmű eligazítást ad. Megjegyzem, hogy az Alkotmánybíróság e határozatában vizsgálta felül az ügynöktörvényt. Tehát az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a törvény 6. § (1) bekezdése meghatározza jogsza bályok tüzetes felsorolásával - és itt a semmisségi törvényekre utal - azokat az eljárásokat, amelyekről az ítélethozatalban való részvétel ténye kizárja a bizottság tagjává való jelölést. Hangsúlyozom: a részvétel ténye kizárja a bizottság tagjává való je lölést. Tehát a kérdést alapvetően az dönti el, hogy a bíró urak részt vetteke ilyen ítéletek meghozatalában, és az átvilágítási törvény szigorúsága miatt teljesen mindegy, hogy milyen minőségű és milyen enyhe ítéletet hoztak. Ha részt vettek - és a bizot tság jelentéséből kitűnően részt vettek , alkalmazásuk törvénybe ütközik, ezért frakciónknak az az álláspontja, hogy a törvénynek megfelelő döntést az Országgyűlésnek meg kell hoznia.
