Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére felállított bizottság két tagja megválasztásának semmisségéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. FÜZESSY TIBOR, a nemzetbiztonsági bizottság kisebbségének előadója:
2801 megjelölik a megválasztás anyagi és formai feltételeit. Ugyanez a taxatív felsorolás indokolt és szükséges azokban az esetekben is, amikor ezek a választás folytán elnyert megbízatások megszűnnek. Sajnos a magyar törvények, az alkotmány is és ez az úgynevezett ügynöktörvény is elmulasztotta a megszűnés eseteit szabályozni. Hogy ez mennyire gondot okoz, az jellemző egy nemrégen tör tént döntésében, pontosabban törvényhozási aktusában az Országgyűlésnek. Az ügyészség, a legfőbb ügyész megválasztását is szabályozta az alkotmány, de elmulasztotta a legfőbb ügyészi megbízatás megszűnését szabályozni. Az Országgyűlés ezt a hiányosságot eg y új törvénnyel - amit ugyan az ellenzék lopakodó alkotmányozásnak nevezett - tartotta szükségesnek korrigálni. Ez az új törvény szabályozta a legfőbb ügyész megbízatása megszűnésének az eseteit. A határozattervezet 3. pontja és különösen annak indokolása az Országgyűlés közjogi aktusát egyszerű munkaügyi szerződéssé, munkaügyi megállapodássá kívánja degradálni. Alapvetően téves a javaslatnak az a koncepciója, amely szerint az ügynökbírák munkaviszonyának megszűnésére a köztisztviselői törvényt kellene alka lmazni. Az ügynöktörvény 5. § (5) bekezdése alapján egyértelmű, hogy ez a törvény csak az ügynökbírák munkavégzési jogviszonyára kívánta kiterjeszteni a köztisztviselői törvény alkalmazását, de semmiképpen nem a jogviszony keletkezésére és a jogviszony meg szűnésére. A munkajogi kérdésekbe történő, ez az egyébként teljesen fölösleges és illetéktelen beavatkozás nagyon ismeretlen és nagyon bizonytalan, sötét vizekre evez. Előrevetíti árnyékát egy lehetséges és eddig páratlan közjogi botránynak, amely annak fo lytán következhet be, hogy nyilvánvalóan az országgyűlési határozat folytán az érintett és legalábbis polgári vonatkozásban, anyagi vonatkozásban sérelmet szenvedett bíráknak megtámadási joga nyílik a bíróság előtt. Ez odavezethet, hogy egy bírósági, munka jogi bírósági határozat ellentétbe kerülhet egy országgyűlési határozattal. A határozati javaslat 3. pontja, amely szerint az érvénytelen megválasztás alapján létrejött jogviszonyukat azonnali hatállyal felszámolja, egyben a munkavégzés alól őket azonnali hatállyal felmenti, az én fülem szerint inkább tűnik egy munkaügyi előadó felmondólevelének, mint egy országgyűlési határozat részletének. Végül: a nemzetbiztonsági bizottság kisebbségi álláspontja szerint a kormánykoalíció már hónapok óta az ügynökbírák m indenáron történő megszégyenítését és elmarasztalását hajszolja, és aprólékos gondossággal még arról sem feledkezik meg, hogy megfossza őket a köztisztviselői törvény alapján egyébként járó juttatásaiktól. Ugyanakkor a kormánykoalíciót az Alkotmánybíróság határozata arra kötelezi, hogy az ügynöktörvényen lényeges változtatásokat eszközöljön. Teljesen érthetetlen előttünk, hogy ugyanakkor, amikor a nemzetbiztonsági bizottságnak a Kőszeg képviselő úr által hivatkozott döntése arra is vonatkozott, hogy felhívj a a kormányt a problémák törvényi rendezésére, törvényi szabályozására, és pontosan a megbízatás megszűnése eseteinek a törvényi szabályozására, akkor a kormány ezt a törvényi szabályozást miért nem végezte el. Az egész kérdés már hónapokkal ezelőtt megold ható lett volna egy törvénymódosítással, és nem kellett volna ezt a kanyargós, kacifántos és nagyon sok kellemetlen felhanggal járó megoldási javaslatot választani. (21.10) Én úgy gondolom - és ez az ellenzék véleménye és álláspontja , hogy az ellenzék és az ellenzék mögött álló közvélemény is nagyon nehezen tudja megérteni, és valószínűleg soha nem fogja megérteni, hogy akkor, amikor az úgynevezett ügynöktörvény alapján egyetlen ügynök hajaszála nem görbült meg, egyetlen ügynök neve nem került nyilvánossá gra, azoknak sem, akik nem ügynökök voltak, de akiket az ügynöktörvény meg akart célozni... (Hodosán Róza: Vajon miért nem került nyilvánosságra?) ..., akkor mért kell, akkor mért szükséges az, hogy először azoknak a neve kerüljön meghurcolásra és azokat k elljen meneszteni, akik ennek a törvénynek a végrehajtásával voltak megbízva?
