Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére felállított bizottság két tagja megválasztásának semmisségéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - KŐSZEG FERENC, a nemzetbiztonsági bizottság többségének előadója:
2798 A harmadik az, hogy nem volt tagja olyan szervezetnek, amely beleesik abba a körbe, amelynek megismerése céljából az átvilágítás, az ellenőrzés intézménye létrejött. Magyará n, nem volt tagja a III/IIIas csoportfőnökségnek sem mint hivatásos állományú tiszt, sem mint hálózati személy; nem szolgált a karhatalomban; nem volt olyan politikai pozícióban, amelyben ügynöki jelentéseket, illetve titkosszolgálati jelentéseket kapott meg; és nem volt tagja a nyilas pártnak. A negyedik feltétel pedig az, hogy nem hozott olyan ítéletet, amelyet az 198990ben és '92ben hozott semmisségi törvények alapján semmissé nyilvánítottak. Az első két kérdésben ténykérdésekről van szó, tehát arról , hogy az illető kinevezett bíróe. Ez nem igényel különösebb vizsgálatot, mint ahogy természetesen az sem, ha vállalja a részvételt a bizottságban, ezt aláírásával kell igazolnia. Maga az, hogy ezt a papírt, nyilatkozatot aláírja, ez beteljesíti a feltéte lt. A harmadik feltétel vonatkozásában a törvény egy vizsgálatot ír elő, amelyet a nemzetbiztonsági bizottságnak kell lefolytatnia, azokra a dokumentumokra támaszkodva, amelyeket a belügyminiszter, illetve a honvédelmi miniszter bocsát a nemzetbiztonsági b izottság rendelkezésére. Zárójelben jegyzem meg, hogy a nemzetbiztonsági bizottságnak ezen túlmenő vizsgálódásra is van módja. A negyedik feltétel tekintetében ismét a jelentkező bírók nyilatkozatára kell támaszkodnia a bizottságnak. A törvény nem ír elő a bizottság számára semmiféle vizsgálatot annak a megállapítása tárgyában, hogy a jelentkező bírák hoztake olyan ítéletet, amely a semmisségi törvények hatálya alá esik, tehát amelyet semmissé nyilvánítottak. Nincs is lehetősége, nincs is módja erre a bizo ttságnak. Ebben a tekintetben tehát a bírók nyilatkozata a perdöntő fontosságú. Amikor 1994. április 5én a nemzetbiztonsági bizottság előtt négy bíró megjelent, akkor szóba került, felvetődött az a kérdés, amely tulajdonképpen előrevetíti a mostani, a múl t év végén kialakult problémát, nevezetesen azt, hogy mi történik akkor, ha utóbb kiderülne az, hogy az átvilágító bizottságba jelölt, illetve oda megválasztott bírók mégiscsak hoztak olyan ítéletet, amelyek a semmisségi törvények hatálya alá esnek. A bizo ttsági vitából csupán Horváth Balázs múlt ciklusbeli képviselőtársunkat szeretném idézni, azt a képviselőtársunkat, aki a két bíró urat, akiknek az ügyéről ma tárgyalunk, ajánlotta a bizottságba. Horváth Balázs azt mondta akkor: "Magától értetődő dolog vol t, hogy egy bíró tárgyalt annak idején, és tárgyalhatott nagyon tisztességesen egy hazatérésmegtagadást vagy tiltott határátlépési kísérletet, de a törvény általunk elfogadott logikája szerint ez mégis kizáró feltétel. Való igaz, hogy ezt nem tudja a bizo ttság hivatalosan ellenőrizni, de nem akarjuk kitenni a bíró urakat annak, hogy valaki, elolvasva a törvényt, felmutasson egy ítéletet, hogy 1973. november 5én kapott valaki felfüggesztett ítéletet tiltott határátlépés előkészítése miatt, és pont egy ebbe n a bizottságban tevékenykedő bíró hozta ezt a döntést. Ezért a nyilatkozat 2. pontját végig kellene gondolni, összevetve a jogszabályokkal. Ehhez az elnök úr, illetve a bizottság nyilván időt ad." Ez után a négy megjelent bíró közül az egyik azt mondta: " Én nem tudok nyilatkozni, hogy hoztame ilyen ítélet, nem tudom megmondani. Bizonyára hoztam." S ezután távozott a bizottsági meghallgatásról. Dr. Eigner József bíró úr pedig ezt mondta: "Én is egyetértek, ez váratlan dolog volt. Ha a jogszabályt megnézzük , akkor tudunk dönteni. Nagyon kellemetlen volna, ha utána lobogtatnának egy ilyen ítéletet." (20.50) Ezután pedig másnap, tehát a gondolkozási időt is kihasználva, Eigner bíró úr aláírta azt a nyilatkozatot, miszerint "Kijelentem, hogy nem vettem részt ol yan ítélet hozatalában, amelyet az 1956os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény, az 19451963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXIV. törvény és az 19631980 között elkövete tt egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt
