Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére felállított bizottság két tagja megválasztásának semmisségéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László):
2799 elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvény alapján semmissé nyilvánítottak." Eigner József aláírása. Többékevésbé köztudott az, hogy először egy rádióműsor alapján értesül t a közvélemény és a bizottság is olyan konkrét tényekről, amelyek ennek a nyilatkozatnak a hitelét kétségessé tették. Ezután a nemzetbiztonsági bizottság bekérte egyrészt a GyőrMosonSopron Megyei Bíróságtól azokat az ítéleteket, amelyeket ottani tényked ése során Eigner bíró úr hozott, másrészt a Fejér Megyei Bíróságtól azokat, amelyeket Botos Gábor bíró úr hozott. A bizottság megállapította, hogy Eigner bíró úr 15 olyan ítéletet hozott, amely a két első semmisségi törvény értelmében semmissé nyilváníttat ott, Botos bíró úr pedig három olyan ítéletet hozott. Egy olyan helyzet állt tehát elő, hogy a nemzetbiztonsági bizottság által jelölt és a parlament által megválasztott bírókról kiderült, hogy nem felelnek meg annak a törvényes feltételnek, amely megválas ztásuk kritériuma. A nemzetbiztonsági bizottság ebben a helyzetben az alkotmányügyi bizottság jogi szakvéleményét kérte. Az alkotmányügyi bizottság elkészített egy ajánlást, amelynek a lényege az - de ennek a jogi részleteit majd képviselőtársam fogja isme rtetni , hogy amennyiben egy köztisztviselői kinevezés vagy itt a kinevezési aktust helyettesítő választás olyan körülmények között történt, hogy az sérti a törvényt, nevezetesen éppen az átvilágításról, az egyes fontos pozíciót betöltő személyek átvilágí tásáról szóló törvényben megszabott feltételeket, akkor ezt a jogállást semmisnek kell tekinteni, tehát a választás eredményét semmisnek kell tekinteni, mert hiszen a törvény magasabb rendű, mint akár az országgyűlési határozat. A nemzetbiztonsági bizottsá g megvitatta az alkotmányügyi bizottság állásfoglalását és azt magáévá tette. Azt egyetlen apró változással bizottsági álláspontként, bizottsági indítványként többségi szavazással a Ház elé terjesztette. Arra kéri tehát a nemzetbiztonsági bizottság többség e, ha majd most sorra kerül, a Ház szavazását, hogy azt az országgyűlési határozati javaslatot fogadja el a Ház, amely kimondja, hogy a törvény végrehajtására megválasztott két bíró megválasztása semmisnek tekintendő. Annyit szeretnék még mondani ehhez kap csolódva és végezetül, hogy természetesen a dolog politikai kontextusában felvetődött az, hogy ez az egész ügy arra szolgál, hogy akadályozza az átvilágítási törvény végrehajtását. Ezt a magam és a bizottság többsége nevében vissza kell utasítanom. Egyrész t azt szeretném hangsúlyozni, hogy a nemzetbiztonsági bizottság már december eleji határozatában, tehát még jóval az Alkotmánybíróság erre vonatkozó döntése előtt, egyhangú szavazással állást foglalt amellett, hogy minden erőfeszítést megtesz a törvény vég rehajtására. Arra is törekedtünk, hogy a törvény végrehajtásában ne legyen fennakadás. Ezért is ez az előbb említett változás, ezzel a döntéssel egészítettük ki tulajdonképpen az alkotmányügyi bizottság ajánlását. Úgy döntött a bizottság, hogy ennek az ors zággyűlési határozati javaslatnak a beterjesztése nem történhet meg előbb, mint hogy az új átvilágító bírókat a Ház megválasztja. Ez megtörtént, erre sor került. Jelenleg összesen hat bíróból álló két megválasztott bizottság működik. A törvény végrehajtásá nak semmiféle akadálya nincs. Még egyszer szeretném kijelenteni, azt hiszem, hogy ebben a nemzetbiztonsági bizottság valamennyi tagja pártállástól függetlenül egyetért: azt kívánjuk, hogy a törvény végrehajtására minél hamarabb sor kerüljön. Ezzel a megjeg yzéssel ajánlom a határozati javaslatot elfogadásra. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Füzessy Tibornak, aki az előterjesztő bizottság kisebbségi álláspontját ismerteti.
