Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - A társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - RÓZSA EDIT (SZDSZ):
2779 törvény vagy jogszabály, amely eg yértelműen rögzítené az elosztás szempontjait, a pályázás mikéntjét, feltételeit. Két évvel ezelőtt, amikor ugyanebben a témában szólaltam föl, elmondtam, hogy a jövőben nem történhet az elosztás előre lefektetett szabályok nélkül. Akkor a bizottság elkezd te ezt a munkát, be is fejezte, de törvény nem született belőle. Most újra fontosnak tartom hangsúlyozni, hat év tapasztalataiból kiindulva: ezt még egyszer, ilyen körülmények között nem lehet megismételni. Javaslom tehát, hogy az Országgyűlésnek a társada lmi szervezetek költségvetési támogatásával foglalkozó bizottsága kezdjen neki a szükséges törvénytervezet kidolgozásához. Örülök, hogy az ebben a témában megnyilatkozó pártok mindegyike támogatja s szorgalmazza ugyanezt. Továbbmegyek: talán érdemes lenne a felhasználás ellenőrzésével is foglalkozni. Azzal ugyanis még senki nem foglalkozott, hogy milyen módon történt az Országgyűlés által a szervezeteknek odaítélt pénzek fölhasználása. Valóban arra a célra használtáke föl, ami az Országgyűlés szándékaiban megfogalmazódott? Hogyan alakult a politika viszonya e szektorhoz? Felemás a kép, mégis mindenképpen előrelépésnek kell tekinteni mindenkinek egyfelől az új Házszabályban bevezetett fontos új intézményt, az úgynevezett lobbylistát, hiszen ezen keresztül a különböző civil szervezeteknek módjában áll közvetett módon részt venni a törvényhozás munkájában. Hasonlóan említésre méltó a civil iroda, amely a szervezetek számára teszi lehetővé, hogy részt vegyenek közvetett módon a törvényhozás munkájában. A magam r észéről nagy előrelépésnek tartom, hogy a parlamenti elosztás annyiban depolitizálttá vált, hogy az előző ciklushoz képest - amikor is a pártok a parlamenti helyeik arányában vettek részt a társadalmi szervezetek támogatását előkészítő bizottságban - most viszont paritásos alapon állt fel a bizottság, azaz az ellenzéki és a kormánypártok azonos arányban képviseltették magukat. Ez ugyanis fontos azért, hogy a társadalmi szervezetek ne kényszerüljenek arra, hogy választásról választásra alkalmazkodjanak a győ ztesekhez. Hiszen ennek a parlament által elosztható keretnek a felosztása során nem lehet az adott politikai erőviszonyokat érvényesíteni. Nem kellene visszatérni a régi, rosszabb módszerhez. Ez a felállás egyébként mindenképpen ösztönözte a képviselőket a kompromisszumra, s nem tette lehetővé valóban az erőből való döntést. Szeretném megjegyezni egyébként - ezt a bizottság elnöke elmulasztotta , hogy a hat politikai jellegű ifjúsági szervezetet kivéve, az összes albizottságban egyetértéssel, egyhangú sza vazással döntöttek a képviselők - a szocialista képviselőktől egészen a fiatal demokratákig , tehát ebben teljesen egyhangú szavazás volt. Hat politikai jellegű ifjúsági szervezet esetében volt egyébként különbség. Csak megjegyzem, hogy én például a dönté semmel - hogy egyik se kapjon egy fillért sem - alulmaradtam, és nem álltam föl, nem nyújtottam be módosító indítványt, mert elfogadtam, hogy kisebbségben maradtam - van ilyen. Ezt egyébként - má rmint hogy az adott politikai erőviszonyokat nem célszerű a bizottságban érvényesíteni - 386 képviselőből 383 megértette; azzal együtt, hogy természetesen tudom, kivétel nélkül mindenkinek lenne korrekciós javaslata, a lehető legjobb szándékból, az előterj esztés javítása érdekében. Az Országgyűlés hat pártja ugyanakkor saját frakciójából delegált képviselőket, és őket kérték föl, őket bízták meg ezzel a munkával. Nekünk kellett elvégeznünk, intenzív munkával, a lehető legnagyobb körültekintéssel - és még eg yszer szeretném megköszönni a szakértők és a bizottsági tagok munkáját. Végezetül: tisztában vagyok vele, hogy fölvethetők kifogások, kétségek, megfogalmazódhattak mostanra új javaslatok is. De ha közösen megállapodunk valamiben, akkor azt utólag megkérdőj elezni, teljesen új alapokra helyezni - nem felelős magatartás. Ha voltak hibák, azokat ki kell, és a jövőben ki is lehet javítani. Le kell vonnunk a tanulságokat, és mindezeket beépítenünk a munkánkba. Most, ebben a helyzetben azt a javaslatot, amit az Or szággyűlés elé a bizottság benyújtott, el kell fogadni. El kell fogadnunk a 16 országgyűlési képviselőnek, a 15 szakértőnek azt a
