Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - A társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - RÓZSA EDIT (SZDSZ):
2778 fogva sokkal rugalmasabban tudják kezelni a társadalomban felme rülő új problémákat, változó szükségleteket új válaszok és megoldások keresésével. E szervezetek feladata még, hogy elősegítsék társadalmunk egyes értékeinek megőrzését, a hagyományok ápolását. Közösen irányított, összehangolt akcióik révén növelhetik az e gyéni energiákat, és ily módon szolidaritást alakítanak ki a társadalomban. Még hadd említsem meg, hogy a civil szféra erőtlensége vagy gyenge önkifejező képessége lassítója, gátja lehet az átalakulásnak, és hátráltathatja az ország európai integrációja fe ltételeinek megteremtését - fogalmazza meg ezt egyébként a Külügyminisztérium európai integrációs főosztályának tanulmánya. Itt kell megemlítenünk az ezekben a szervezetekben tevékenykedő állampolgárok aktivitását, öntevékenységét, amely motorja a haladásn ak. Erre szolgál tehát ez a keret, és nem fából vaskarika. Nem újdonság, hogy az állam ezen szervezetek támogatására elkülönít pénzösszegeket, és ezeket a megfelelő keretek között biztosítja számukra. Most Magyarországon mely feltételek teljesülése kell al apvetően ahhoz, hogy erősödjön a civil szektor, hogy szerepe ne keveredjen a politikai szerepekkel, a politikai jellegű szerepekkel, azokkal a szervezetekkel, amelyek saját maguk sem tudják igazából saját helyüket meghatározni? Alapvetően három: politikai, jogi és gazdasági környezetet kell megteremtenünk, hogy a korrekt működési tér és a játékszabályok végre egyértelműek legyenek. Mi történt ezen a területen? Gazdaságipénzügyi területen a fejlett nyugateurópai demokráciákban a civil szektor működését jór észt az állampolgárok adományaiból, jótékonykodásaiból biztosítják. Ehhez persze ki kell alakulni egy olyan jóléti társadalomnak, amelyben a szolidaritás mellett anyagi eszközöket is képes mozgósítani a civil szektor. Magyarországon ezzel szemben 1989ben, amikor végre lehetősége volt az állampolgároknak, hogy egyesületeket, mozgalmakat, különböző szervezeteket hozzanak létre jogi keretek között, nem rendelkezhettek - legalábbis nagy többségük - az általuk felvállalt tevékenység, illetve cél ellátásához szü kséges alapvető infrastruktúrával. Nem lehet kétséges, hogy a közérdekű és elsősorban a szolgáltatást ellátó civil szervezetek támogatása sokkal kevesebbe kerülne, mint ha az állam a saját intézményein keresztül látná el ugyanazokat a feladatokat. Tulajdon képpen mindennek a felismerése volt 1990ben, amikor először különített el az Országgyűlés forrást ezen szervezetek támogatása érdekében. Most, 1995ben az Országgyűlésen keresztül 400 millió forint juthat el a szervezetekhez. Itt azonban egy másik számot is meg kell említenem. Ma még csak becslések alapján, de a civil szektorban az elmúlt évben, a tavalyi évben az állami költségvetésből közel 20 milliárd forint áramlott ki általam ismeretlen feltételek, körülmények szerint. Lehet, hogy jó rendszerben, lehe t, hogy jó pályázati szisztémában, lehet, hogy mindez, ahogyan történt, elfogadható, de azért azt gondolom, hogy parlamenti képviselőként abban is felelősségünk van, hogy figyelemmel kísérjük, az állam hogyan sáfárkodik az adófizető állampolgárok pénzével, ugyanis a 400 millió forint elosztása a parlament egy erre kijelölt bizottságán keresztül a legnagyobb nyilvánosság előtt folyik. (19.10) A döntés minden szakaszába betekintést nyerhetett bárki, akár a bizottság alakulásának pillanatában. A döntésbe beles zólhattak szakértők és képviselők, akiknek ez úton is szeretném megköszönni a közreműködését és a segítségét. Közel négy hónapon keresztül dolgozott 16 képviselő, 15 bizottság mellett dolgozó szakértő, minisztériumokból delegált szakértő, hogy olyan javasl atot tegyenek le az Országgyűlés elé, amelyről elmondható, hogy a lehető legjobb megoldás. Érdemes lenne hasonló aktivitást és érdeklődést tanúsítanunk 19 milliárd 600 millió forint iránt is. Most vizsgáljuk meg a jogi feltételeket! Ezen a területen is van nak hiányosságok - ezt el kell ismerni. Az előző ciklusban minden igyekezet ellenére nem készült el a nonprofittörvény, amely e szektor számára alapvető. Évről évre úgy folyik a parlamenti keret elosztása, hogy nincs olyan