Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - SZABÓ RUDOLFNÉ DR. (SZDSZ):
2707 ab ba az 50 év körüli embernek a sorsába, aki 30 éve becsületesen dolgozott. Most abba a kritikus korszakba jutott, amikor még nem nyugdíjképes, de már a munkaerőpiac kegyetlen logikája szerint nincs is rá szükség, akkor mi történik vele, mi lesz az ő egyéni sorsa. Ezek nemcsak gazdasági kérdések, ezek nemcsak szociológiai kérdések, hanem mély emberi problémák is, amelyek súlyos egyéni lelki terhet is jelentenek. Ez a törvényjavaslat éppen ezt a két réteget sújtja legsúlyosabban. Megnehezíti a pályakezdő fiata lok elhelyezkedési gondjainak minimális kompenzálását, az amúgy sem túl nagy segélyezési összeget még lejjebb szorítja, az időskorúaknak, vagy mondjuk az 5055 év körüli korosztályoknak az elhelyezkedésében pedig azt a keserű, de mégiscsak fogódzót jelentő előnyugdíjazási konstrukciót váltja fel egy segélyezési metodikával, amely még kiszolgáltatottabbá teszi azokat az embereket, akiknek a koruknál és léthelyzetüknél fogva amúgyis nehéz az elhelyezkedése. Meg kell mondanom, hogy ezen az alapon ez a törvényj avaslat nemcsak mindenféle egyéb szempontból vitatható értékű, de azt kell rá mondanom - bár nagyon nem szeretem ezt a kifejezést használni , hogy sajnos, ez még embertelen is. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Szólásra következik Szabó Rudolfné, a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójából. SZABÓ RUDOLFNÉ DR. (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Néhány hónap elteltével ismét sor kerül a foglalkoztatás elősegítéséről é s a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítására. Ez a tizennegyedik módosítás - mint az ma már elhangzott - és sajnálatos módon nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyekről a múlt év decemberében többen szóltunk. A költségve tési törvényjavaslat által diktált szűk körű módosítás tárgyalásakor abban maradtunk, hogy lehetőleg ez év első felében a tisztelt Ház elé kerül egy átfogó törvénymódosítás, feltéve, ha azt a törvénykezési ütemterv lehetővé teszi. (12.50) Ehelyett most ism ét itt van előttünk egy pótköltségvetési törvényjavaslat által diktált módosítás, melytől hiányérzetünk van, fontos területeket érintetlenül hagy, mint például az átképzések rendszere, vagy csak egyes elemeit érinti egy területnek. Mindnyájunk számára vilá gos, hogy a törvény módosítása a megtakarításokat célozza meg, ezért főként megszorító intézkedéseket tartalmaz, másrészt ismét a kényszer szülte, a március 12ei kormánycsomag kényszere, ezért nem átfogó, mely azért is sajnálatos, mert a koncepcionális vá ltoztatás további jelentős megtakarításokat eredményezhetne, miközben a jelenleginél jobban szolgálná a munkába helyezést, a munkavállalást. A törvényjavaslat többségében helyes irányban módosítja a hatályban lévő törvényt, de részleges megoldásokat tartal maz, mint már említettem. Így például megszünteti az átképzések ideje alatt a pályakezdők dupla támogatását, csökkenti a pályakezdők segélyének mértékét. Ezek el is fogadhatóak számunkra. De nem változtat a javaslat az átképzések rendszerén, és nem támogat ja kiemelten a pályakezdők elhelyezkedését, sőt még visszalépést is jelent e téren. Ugyanis a hatályos törvény 16. §ában a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások között szerepel, hogy a munkabér és járulékainak 50 százaléka átvállalható legfeljebb egy éves időtartamra, ha három hónapja munkanélküli pályakezdő tartós foglalkoztatását biztosítja a munkaadó. Ez a törvénymódosításból kimaradt, mivel csak a hat hónapja munka nélkül lévők esetében engedélyezi ezt az átvállalást. Ugyanakkor sajnálatos módo n nem kerül sor a gyakornoki foglalkoztatás bevezetésére sem. De említhetném a tartós munkanélküliek állandósult tömegét is, akiknek a munkavállalását az 50től 100 százalékos bértámogatás kevésbé fogja elősegíteni, hiszen a nyereségérdekelt cégek elsősorb an a szakképzett, mégpedig a korszerű szaktudással rendelkező embereket alkalmazzák, s csak minimális mértékben a szakképzetleneket. A tartós munkanélküliek zöme ugyanakkor nem rendelkezik ilyen szakképzettséggel, a nyolc általános iskolát végzettek jó rés ze pedig nem alkalmas egy szakma
