Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - SZABÓ RUDOLFNÉ DR. (SZDSZ):
2708 megszerzésére sem, sőt elég jelentős azoknak a száma, akik nyolc általános iskolai végzettséggel sem rendelkeznek. Ezek átmeneti munkavállalását a közhasznú foglalkoztatás bővítésére fordítható 3 milliárd forint ugyan elő f ogja segíteni, de ez az összeg előreláthatólag kevésnek bizonyul. Másrészt az önkormányzatok sok helyen nem is tudják hozzátenni a hiányzó 30 százalékot, ezzel számolnunk kell. Szélesebb körű és hosszabb távra szóló segítséget jelentene, ha a munkavállalás hoz, illetve a szakmaszerzéshez szükséges minimális végzettség megszerzését támogatnánk, illetve a nyolc általánost befejezettek felzárkóztató képzése mellett, melyre már vannak példák, valamilyen szakma megtanulását segítenénk elő. Az egyszeri ráfordításo k az átképzési rendszer átalakításában nagyobb megtakarításokat jelentenének a segélyezési rendszerben. Ugyanakkor a járadékot kimerített tartós munkanélküliek, illetve a képzetlen, támogatásra nem jogosult, nyolc általánost vagy annál kevesebb osztályt vé gzett fiatalok esélyt kaphatnának a munkavállalásra, mely jelenleg szinte minimális, és ez akkor sem fog változni, ha a gazdasági növekedés révén új munkahelyek létesülnek. A jelenlegi rendszer tehát a szociális segélyek, támogatások iránti nagymértékű igé nyt állandósítja. S akkor még külön kellene szólni a mai iskolai képzési rendszerről, mely gyökeres változtatás nélkül tovább növeli a munkanélküliek számát - de ez túlmutatna e törvénymódosítás keretein. És most néhány megjegyzés a konkrét módosításokhoz. Helyeseljük a külföldieket munkavállalási engedély nélkül foglalkoztató munkaadók szigorú büntetését - de meg kellene találni a módot a hazai munkavállalók feketefoglalkoztatásának tényleges szankcionálására is. Helyeseljük a várható munkaerőhelyzet figye lembevételével az éves költségvetéshez igazodó foglalkoztatáspolitikai irányelvek kiadását év elején. Ennek híján ez év elején zavar mutatkozott a területi munkaügyi szerveknél, a munkaügyi tanácsoknál, az érintett munkaadóknál és munkavállalóknál. Megprób álja deklarálni a javaslat az önkormányzatok részvételét a közhasznú foglalkoztatás szervezésében. Ez azonban se nem szorítja rá, se nem ösztönzi eléggé az önkormányzatokat, hogy ezzel foglalkozzanak és erre áldozzanak. Ennek az anyagiakon túlmenően, mint már említettem, a szakmai felkészültség is oka. Inkább reméljük, hogy jól felfogott érdekükből kiindulva a területükön élő lakosok elsődleges szempontjait figyelembe véve cselekszenek. Hiszen ha több ember kereső tevékenységet folytat és nem munkanélküliké nt él a településen, ezáltal még a jövedelempótló támogatás is megtakarítható, ugyanakkor nem növelik a segélykérők számát; ez fontos lakossági és egyúttal önkormányzati érdek is. Helyeselhető továbbá a munkanélkülijáradékra és a jövedelempótló támogatásr a való jogosultság ismételt megszerzésének könnyítése, valamint a végkielégítés esetén a dupla járandóság megszüntetése, bár ez kijátszható. Helyeselhető a korengedményes nyugdíj megszüntetése a már hallott indokok alapján, és a javaslat néhány más intézke dése is, például a jogosulatlanul felvett támogatások visszakövetelésének erősítése is. A hatályos jogszabály és a benyújtott törvényjavaslat együttvéve sem szüntet meg azonban meglévő joghézagokat, jogi anomáliákat, mint például a pályakezdőknél a büntető szünetelés alkalmazását nem teszi lehetővé, vagy egyes szociális, illetve társadalombiztosítási ellátásoknál nem egyértelműen tisztázott, hogy melyek nem vagy nem egyértelműen zárják ki a munkanélkülijáradékra való jogosultságot. Ezekre a későbbiekben mé g majd vissza kell térni. Nem helyeselhető ellenben a jelenlegi javaslatban az előnyugdíj megszüntetése, mint azt már az előttem szólók is említették, és helyette az igen alacsony összegű, nyugdíj előtti munkanélkülisegély bevezetése, illetve nagyon sajná latos lenne, ha elfogadására kényszerülnénk. Az érintettek elhelyezésére ugyanis semmilyen esély nincs, még a foglalkoztatáspolitika aktív eszközeinek segítségével sem. Ugyanakkor méltánytalannak tartjuk, hogy az előírt szolgálati idő letöltése után még az öregségi nyugdíj legkisebb összegére, jelenleg a 8400 forintra sem lennének jogosultak. Tisztában vagyunk persze a megtakarítás szükségességével, de a javasolt 6720 forint plusz tbjárulék helyett a 8400 forintos előnyugdíj esetén a tb elesne ugyan egy ne m túl jelentős bevételtől - melyet
