Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 3 (78. szám) - Bejelentés önálló indítványok bizottsági kiadásáról - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának lezárása - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
2537 Mit jelent a láthatatlan bevétel, a láthatatlan exportimport? Nagyon egyszerűen fogalmazva jelenti a turizmust, az idegenforgalmat, jelenti a szolgáltatásokat - és ebben Magyarország az elkövetkezendő években nagyon nagy lehetne. Ha Mádi kollégám az előbb SzabolcsSzatmárra nagyon sokat hivatkozott, akkor én hajdúszoboszlói képviselőként megtehetem azt, hogy kiemeljem az olyan kincset, mint Hajdúszoboszló és a többi gyógyfürdő, amelyek nagyon sok lehetőséget jelentenének a gazdasági növeke dés számára. Néhány évvel ezelőtt megnéztem, hogy a hozzánk hasonló országokban körülbelül hogyan alakult a láthatatlan exportimport, és megállapítottam, hogy jóval nagyobb mértékben járult hozzá a GDP növekedéséhez, mint Magyarországon. Kedves Képviselőt ársaim! Tehát amikor a gazdasági növekedést, az egyensúlyt és a többi nagyon lényeges kérdést vizsgáljuk, akkor ne szűküljön le a gondolkodásunk a folyó fizetési mérlegnek csak a külkereskedelmi mérleg részére, hanem annál tovább kell lépnünk. Egy másik ké pviselőtársam negatívumként említette, hogy a program legfőbb célja csupán a költségvetési hiány csökkentése. Pedig könnyen bebizonyítható, hogy ezen hiány mérséklése az infláció csökkentésének és ezzel együtt a beruházások növelésének is fontos eszköze. B ékesi László még 1989ben kijelentette - idézem : "Az infláció csak akkor szűnhet meg, ha a pénzügyminiszter úgy határoz, hogy ne legyen infláció. Az infláció nem természeti csapás." Természetesen kereslet- vagy költséginfláció esetén másmás gyógymódok v annak, de a kormány elhatározásának mindkét esetben nagy jelentősége van. Kornai János "Indulatos röpirat a gazdasági átmenet ügyében" című könyve még 1989ben látott napvilágot, de gondolatait az előző kormány nem eléggé hasznosította, és talán még mi sem . Kornai János bebizonyította - idézem : "Csak akkor állítható le az infláció, ha egyensúlyba kerül a költségvetés." Hozzá kell tenni, hogy az infláció egy dinamikus folyamat: az áremelkedések, a béremelkedések és az egyéb költségtényezők emelkedésének eg yüttese, és ha ezt a gordiuszi csomót valahol elvágjuk, akkor az infláció is csökkenthető. Az infláció következményei sokrétűek - erről Mádi képviselőtársam már szólt. Az egyik ilyen következménye az, hogy az infláció, különösen a vágtató vagy hiperinfláci ó a hatékonyság halálát jelenti. Ugyanis a fejlett piacgazdaságban a hatékonyan termelő nyereséghez jut, a rosszul gazdálkodó veszteséghez. Ezt a folyamatot aláássa a pénzromlás, mert bármennyire is indokolatlanul magas költséggel dolgozik a vállalkozó, az t az árban realizálni tudja infláció esetén. Amennyiben a hatékonyság nem érvényesül, úgy csökken vagy stagnál a bruttó hazai termék, így kevesebb összeg fordítható szociális és más kiadásokra is. Az infláció következtében a gazdagok még gazdagabbak, a sze gények még szegényebbek lesznek. Pénzerozió esetén - ahogyan Petschnig Mária Zita is említi az inflációt - veszítenek a bérből és fizetésből élők, és sok esetben nyernek a reáljavakkal rendelkezők a különböző tranzakciók során. Piacgazdaságban igen lényege s az is, hogy az árak kellőképpen informálják a termelőket és a fogyasztókat döntéseiknél. Inflációban ez az információ megszűnik. Ha nincs infláció, akkor a magas ár az erőforrások elégtelenségére utal. Ekkor a vállalkozók rövid távú gondolkodásának árt, nincs stratégiai fejlesztés, így elképzelhetetlen egy olyan struktúraváltás, amely alapját képezi a gazdaság tényleges alkalmazkodásának. Pedig gazdasági bajaink legnagyobb gondja az, hogy évtizedek óta az áthárításos alkalmazkodás betegségében szenvedünk. Ez abban nyilvánul meg, hogy a problémákat az egyik szférából a másikba helyezzük át, de nem oldjuk meg azokat. A megoldást csak szerkezetváltás eredményezhetné. Sorolhatnám még az infláció negatív következményeit, de úgy gondolom, ez is elegendő annak bi zonyítására, hogy igen fontos kérdés a költségvetés hiányának jelentős csökkentése. Ezen hiány mérséklésével hozzájárulunk ahhoz is, hogy a megtakarításokat a vállalkozói szféra hasznosítsa, növekedjenek a beruházások, tartósan meginduljon a gazdaság felvi rágzása. A megalapozott növekedés azonban csak az egyensúlyi feltételek javításával képzelhető el, tehát nem helytálló az a felvetés, amit egyik képviselőtársam említett, hogy tudniillik a növekedésnek elsőbbsége van az egyensúllyal szemben. Azt tudomásul kell venni, hogy a tökéletes egyensúly, vagyis a kereslet és kínálat közötti tartós összhang nem létezik. Az is tény, hogy egészen más tényezők határozzák meg a
