Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 3 (78. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - VARGA MIHÁLY, a Fidesz
2514 rövid megjegyzést, amelyre utalni szeretnék, amely a jogszerűség talaját is labilissá teszi a dokumentum alapján. Az egyik ilyen, hogy ez a pótköltségvetés nem teljesíti az államháztartási törvény 41. § (3), (5), (6) bekezdését, miszerint ezekben a beke zdésekben foglalt előírásokat külön kell szerepeltetni, az új és a pótköltségvetésben feltüntetett tételeket. Erre utal egyébként az ÁSZjelentés is. Nem felel meg az államháztartási törvény 116. § (1) bekezdésének. Nem számol a dokumentum a március 1jén, még a Bokroscsomag előtt elfogadott kormányhatározattal, amelyben egyfajta kötelezettségvállalás van a közbeszerzések tanácsának idei felállítására. Ezeknek a költségvetési tételei nem szerepelnek. Olyan apró hibák is vannak, amelyeket inkább a kapkodás vagy a sietség számlájára kell írnom. A törvényjavaslat a távközlési alapot kötelezi 16 milliárd forint koncessziós díj befizetésére, ugyanakkor az indoklás már hírközlési alapról ír. Nyilvánvaló, a sietség az oka ennek a hibának. Szólt már az egyik kollég ám arról, hogy a tandíj ügyében is van egy ilyen összeférhetetlenség a törvényjavaslatban. Hiszen a törvényjavaslat szerint a befolyó tandíj a központi költségvetést illeti meg, miközben a felsőoktatási törvény pedig arról rendelkezik, hogy ez a felsőoktat ási intézményeket kell hogy megillesse. Ez nyilván egy olyan hiba, amit szerintem még ki fogunk küszöbölni. Nos, azt hiszem tehát, hogy ez a pótköltségvetés kaotikusan összerendezetlen adatok halmaza, és képviselő legyen a talpán, aki ezek között el tud ig azodni. (Közbeszólás a bal oldalról: Az a dolga!) Egyébként szintén ezt erősíti meg az ÁSZjelentés is. Nem az államháztartási törvénynek megfelelő szerkezetben készült ez a pótköltségvetés. Szinté n meg kell jegyeznem azt, hogy Sherlock Holmesnak vagy Maigret felügyelőnek kell lenni a képviselőnek ahhoz, hogy kibogozza, milyen módon változtak ezek a tételek. Közben itt egy képviselőtársam utal arra, hogy ez a dolga a képviselőnek. Valóban ez a dolg a, csak kérdés az, hogy ez a munka eredményre vezete a végén, főként, ha nem közgazdász végzettségű képviselőkről van szó. Melyek a legfontosabb kifogásaink ezzel a dokumentummal kapcsolatban? Mielőtt erre rátérnék, engedjenek meg még egy megjegyzést. A p arlament költségvetési bizottsága többször tett kísérletet arra, hogy a pénzügyminiszter úrtól személyesen kapjon felvilágosítást, tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy mi az oka annak, hogy két hónap után pótköltségvetés készítése merült fel a kormány rész éről. Ez a kísérletünk sajnos többször hiábavalónak bizonyult, nem sikerült erre érdemi választ kapnunk. Bár, megjegyzem, a Házszabályunk azt írja elő, hogy egy parlamenti bizottság meghívásának a miniszter köteles eleget tenni, tehát nem azt írja, hogy am ikor ráér vagy amikor ideje van vagy amikor arra jár, jelenjen meg, hanem köteles megjelenni, ezt fogalmazza meg a Házszabályunk. Ennek ellenére a pénzügyminiszter urat sajnos még a mai napig nem sikerült üdvözölnünk a beiktatása előtti bizottsági meghallg atása óta. Reméljük, hogy erre még a nyári szabadságok előtt sor kerül. Megalapozottság. Először a bevételekről szeretnék szólni. Három komolyabb bevételi tétel van ebben a pótköltségvetésben. Az egyik az adókból származó 24,3 milliárdos többlet, a másik a vám- és importbevételekből remélt 88,6 milliárd forint, végül a harmadik a különleges helyzetek miatti 16 milliárdos befizetés, amiről korábban már szóltam, hogy itt a távközlési alap koncessziós díjának elvétele szerepel. Lássuk, miből tevődnek össze és mennyire megalapozottak az adóbevételek. 9 milliárd áfatöbbletbevétellel számol a költségvetés, és azt hiszem, hogy ennek egy része valóban be fog folyni. Azonban fenntartásaim vannak, hogy ez a 9 milliárd összességében megalapozotte, hiszen egyrészt glo bális adatok alapján történt az indexálás, másrészt köztudott az - amire Barsiné Pataky Etelka már utalt előttem , hogy az első két hónapban a tervezett áfabevételek 10 százaléka folyt be a költségvetésbe. Mi az oka az áfabevételek elmaradásának? A dokume ntum erre sajnos semmilyen utalást nem tesz, ebben a tekintetben bizonytalanok vagyunk a mai napig. Tehát véleményem szerint
