Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 3 (78. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - TOKÁR ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója:
2484 az adott szervezetre gyakorolt hatásával az exportképességfenntartó lehetőséget vennék el mondjuk az állategészségügy különböző intézményeitől vagy a növényegészségügyi szolgálatoktól. Nem arról van tehát szó, hogy a korlátozások elle n itt valami általános tiltakozás volna, csak ezeknek a kérdéseknek a nagyon alapos és egyediesített átgondolását tartja indokoltnak a bizottság. Befejezésül annyit, hogy mint említettem, a bizottság kisebbségi előadót nem állított. Bízom benne, hogy jelen lévő képviselőtársaim kontrollálni tudták, hogy az ott elhangzott döntő érvek itt is elhangzottak, mindamellett minden bizottsági tagtársunknak mint képviselőnek lehetősége van arra, hogy a vita során kifejtse véleményét. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Ta ps a bal oldalon.) (10.00) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Tokár Istvánnak, a gazdasági bizottság előadójának. TOKÁR ISTVÁN , a gazdasági bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlé s gazdasági bizottsága 1995. április 27ei ülésén megtárgyalta az 1995. évi pótköltségvetésről szóló, T/901. számon előterjesztett törvényjavaslatot. A bizottság a benyújtott javaslatot 10 igen, 6 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta. A biz ottságban többségi támogatást kapott az a megállapítás, hogy a gazdasági stabilizációs program végrehajtása, illetve azok a teendő intézkedések, amelyek a parlament jóváhagyását igénylik, szükségszerűen érintik a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésér ől szóló törvény egyes előirányzatait. Az előirányzatok változásai olyan mértékűek, ami megköveteli a kormánytól, hogy a törvényben előírt kötelezettségének eleget téve pótköltségvetést nyújtson be a parlamentnek. A gazdasági stabilizációt és a gazdasági f ejlődés megindítását célzó intézkedéscsomag megvalósításával az államháztartás és a központi költségvetés megbomlott egyensúlyának romlása megállítható. Amennyiben e fenti célt megvalósítjuk, az ország további eladósodását megakadályozhatjuk, hitelképesek maradunk és az infláció gyorsulását lelassíthatjuk. Amennyiben a kormány által beterjesztett 1995. évi pótköltségvetési törvényjavaslatot a parlament elfogadja, úgy az eredetileg előirányzott 282 milliárd GFSrendszerű hiány 156 milliárd forintra mérséklőd ik. Az elmúlt két évben Magyarország adósságállománya 7,5 milliárd dollárral nőtt. Ez annak ellenére következett be, hogy exportunk az elmúlt évben 5 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben azonban az import ezt jóval meghaladóan, 35 százalékkal emelkedett. Ez két dologra hívja fel a figyelmet. Egyrészt rámutat, hogy a magyar vállalkozások, a magyar gazdaság, a versenyképesség a külpiacon romlott, másrészt a belföldi piacról is hamarosan kiszorul a magyar termék. Abban az esetben, ha ez az adósságnövekedés fo lytatódik, az ország finanszírozhatatlanná válik. Az intézkedések és a pótköltségvetésbeli előirányzatok fontos célként kezelik a folyó fizetési mérleget és az államháztartás hiányának mérséklését, de nem kizárólag a statikus egyensúly megteremtését szolgá lják, hanem megvalósítják a vállalkozói szféra számára a jövedelemátcsoportosítást is. Amennyiben az intézkedéseket nem tennénk meg, a Magyar Nemzeti Bank oly szigorú monetáris politikára kényszerülne, amely mérhetetlen mértékben megemelné a kamatot és hat almas inflációt zúdítana az országra. A költségvetés vagy az államháztartás hiányának finanszírozása elvonná a forrást a vállalkozási szférától. Abban az esetben, ha a parlament elfogadja az 1995. évi pótköltségvetést és az előirányzatok teljesülnek, ez 13 0 milliárd forinttal javítja a vállalkozói szféra pozícióját. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a pótköltségvetés bevételi oldalán két kockázati tényező a még elfogadható határ közelében van. Az egyik a privatizációs bevétel, amelynek előirányzata 150 m illiárd forint, míg az állami vagyonnal kapcsolatos osztalék tervezett összege 10 milliárd. Mint
