Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 3 (78. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. OROSZ SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság előadója:
2483 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A további bizottsági előadók közül többeket nem látok a teremben, sem többség i, sem kisebbségi véleményt tolmácsolókat, ezért most azon bizottságok előadóit fogom szólítani, akik a teremben vannak, bízván abban, hogy a későbbiek folyamán más bizottságok előadói is megjelennek. Ezért most megadom a szót Orosz Sándornak, a mezőgazdas ági bizottság elnökének, a bizottság előadójának. DR. OROSZ SÁNDOR , a mezőgazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A mezőgazdasági bizottság még április 26i ülésén megtárgyalta ezt a törvényjavaslatot, és 14 igennel, 2 nemmel és 3 tartózkodással - mint ahogy ez itt a papíron is szerepel - általános vitára alkalmasnak tartotta. Elöljáróban szükséges rögzíteni: a bizottság úgy tekintette - és ezt az álláspontját már a stabilizációs törvénycsomaggal kapcsolatos bizottsági álláspo ntban is rögzítette , hogy bár ez az egész kérdéskör több törvény, de egy kérdéskör, így is mérlegelt, amikor szavazott. Magyarán ez az állásfoglalás összhangban van a 817. számú törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontjával. Annak, hogy a bizottság nem á llított kisebbségi előadót, az az egyszerű oka, hogy a vitában elhangzottak - amelyekről néhány szóban én is számot kívánok adni - alapján fogalmazott úgy a kormánypárti többség, hogy vitára alkalmas, és fogalmazott úgy tartózkodásával, illetve ellenszavaz atával az ellenzék, hogy általános vitára nem alkalmas. A mezőgazdasági bizottság elsőrendű fontosságúnak tartotta azt, hogy ez a csomag a pótköltségvetésen keresztül is egy exportösztönző gazdaságpolitikát szeretne megvalósítani; egy exportösztönző gazdas ágpolitikában pedig megvan a maga helye a magyar agrárgazdaságnak, amely a dolog természetéből adódóan exportorientált kell hogy legyen. Éppen ezért hívja fel a figyelmet a bizottság arra, hogy azok az exportösztönző megoldások, amelyek benne vannak ebben a csomagban, nem biztos, hogy minden szempontból átgondoltak, és nem biztos, hogy minden szempontból elegendőek. Az exportárualap bővítésének vannak azonnali, illetőleg a jövőben jelentkező hatásai. Mindenképpen fontosnak tartja a bizottság felhívni a figy elmet arra, hogy a jövőben jelentkező hatásokra is legalább akkora súlyt kell helyezni, mint az idei esztendőben azonnal jelentkezőkre. Amikor tehát megszületnek a döntések, nem lehet csak úgy mérlegelni, hogy még az idei költségvetési esztendőben bekövetk ezike az a kívánatos hatás, amely az exportárualap bővítését jelentené. Ilyen megfontolások vezettek oda, hogy a bizottságban mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők szóvá tették az általános vámpótlék bizonyos korrekcióját, nevezetesen két témakört illetően: egyrészt a mezőgazdasági gépek - itt természetesen traktorokról, erőgépekről van szó , valamint a mezőgépgyártáshoz szükséges import alapanyagok dolgában gondolták bizottsági képviselőtársaim ennek a korrekciónak a megvalósítását. Az exportorien táció nem egyszerűen az exporttámogatási keret, kvóták, mértékek emelését kell hogy jelentse, hanem exportárualapok bővítését is. Ebből a szempontból számtalan egyéb mellett különös hangsúlyt kapott a bizottságban az, hogy egy ilyen aszályos időszakban ige nis súlyt kell helyezni arra, hogy a mezőgazdasági vízhasználat terhelése tovább ne növekedjék; a bizottság tagjai mind az öntözésre, mind pedig a halastavak feltöltésére szánt vizek esetében szükségesnek gondolják a differenciáltabb terhelést, illetőleg - amennyiben erre lehetőség van - bizonyos támogatások újragondolását is. Az exportképesség természetesen nem egyszerűen csak árualapok, hanem intézmények kérdése is, és ilyen körülmények között a bizottság fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy agrárexportképességünk fenntartásában számos állami szakszolgálatnak van egyszerűen más intézménnyel nem helyettesíthető szerepe. Indokolatlan lenne, hogy valamilyen fűnyíróelv alkalmazásával, esetenként pitiánernek is nevezhető összegek elvételével, de ezen kis összegeknek
