Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 3 (78. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GAÁL GYULA, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSÉPE BÉLA, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
2482 kifejtésére alkalma lesz a képviselőcsoportok szónokainak; én bizottsági előadóként nem kívánom megismételni azokat az ér veket. A bizottság tehát általános vitára alkalmasnak ítélte a javaslatot. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Most, menet közben kaptam a jelzést, hogy a költségvetési bizottságnak is - kérdezem Gaál Gyulától - van kisebbségi előadója... (Csépe Béla: Igen.) GAÁL GYULA , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Elnök Úr! Az ülésen abban maradtunk, hogy lesz bizottsági előadó, csak a személyt nem jelölte ki az ülésen a bizottsá g; ezt az ellenzéki pártok közötti későbbi egyeztetésre bízta. (9.50) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tehát a kisebbségiről beszél most az alelnök úr. (Gaál Gyula: Igen.) Tudomásom szerint Csépe Béla személyében állapodtak meg az ellenzéki pártok. Megadom a szót Csépe Bélának, a költségvetési bizottság kisebbségi véleménye előadójának. CSÉPE BÉLA , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság kisebbségi véleményét az alábbia kban foglalom össze: A pótköltségvetés nem az államháztartási törvényben előírt benyújtási kötelezettség, hanem kizárólag a kormány március 12ei döntése alapján beterjesztett úgynevezett stabilizációs törvényjavaslatcsomag alapján lett benyújtva, s ennek költségvetési vetülete. Ezért egyszerű az összefüggés: mivel a törvénycsomagot nem egyensúlyjavítási szándéka, hanem tartalmi összetevői miatt nem tudjuk támogatni, így a pótköltségvetést sem. Ebben a pótköltségvetésben igen nagy a labilitás, ezért könnye n pótpótköltségvetést involválhat. A bevételi oldalon mutatkozó mintegy 100 milliárdos labilitás, elsősorban a 150 milliárdra tervezett privatizációs bevétel tervezése miatt, kérdésessé teszi a GDP kedvező arányszámában beállított 156 milliárd forintos hi ányösszeg realitását. Mivel az időarányos hiány már ezen a szinten van, ebből a szempontból is kérdéses az a prognózis, hogy ez összességében az év hátralévő részében szinten tude maradni. A bizottságban vita bontakozott ki a jelenlegi helyzet okairól, a kormány gazdaságpolitikájáról. Az ellenzék véleménye szerint a kormány által átvett gazdaság már olyan kedvező növekedési százalékokat mutatott, amelyek exportorientált továbbvitele jelentheti az egyetlen megoldást a belső piac megőrzése mellett a valóban jelentős külső és belső egyensúlyi problémákra. A kormány által átvett gazdaságban, költségvetési helyzetben benne volt az egyensúlyhiány problémája is, azt azonban mulasztásaival tetézte, és ezáltal jött létre a jelenlegi helyzet. A mulasztások közül kiem eltük a privatizáció leültetését, a külső és belső bizalomvesztést. Az ellenzék nagy problémának látja az infláció emelkedését, mivel az infláció emelkedése veszélybe sodorhatja az egyik legfontosabb dolgot, a kamatok csökkentését. Ez egy nagyon fontos öss zefüggés, amire rámutattunk. Az ellenzék nagyon sajnálatosnak tartja, hogy a pénzügyminiszter úr eddig nem tudott eleget tenni a bizottság meghívásának. A költségvetési bizottság mindenképpen fő bizottságnak tekintendő mind a stabilizációs csomag, mind a p ótköltségvetés szempontjából, ezért szeretnénk, ha a pénzügyminiszter úr - a bizottsági meghallgatáson tett ígéretével összhangban - minél hamarabb eleget tenne meghívásunknak. Megkérem az itt jelen lévő államtitkár urat, hogy ezt tolmácsolja neki. (Akar L ászló államtitkár bólint.) Ezekben foglaltam össze a kisebbségi véleményt. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)
