Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 3 (78. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2475 Tisztelt Ház! Ilyen indíttatásból tehát a napirendre tűzött pótköltségvetési törvé nyjavaslatban a stabilizációs intézkedésekkel összefüggő pénzügyi hatások átvezetésével a kormány a központi költségvetés hiányának számottevő, 127 milliárd forintos csökkenéséhez kér parlamenti jóváhagyást. Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül röv iden rávilágítsak a hatások irányaira és mértékeire. A bevételi oldal stabilizálására tett javaslatok: szükségesnek tartjuk, hogy a távközlési koncessziós bevételekből 16 milliárd forint a központi költségvetésbe befizetésre kerüljön, abból a megfontolásbó l, hogy a koncesszióba adás az állami tulajdon használatának átengedését jelenti, de azért is, mert a távközlés versenyszférajellegére tekintettel ilyen mértékű, az államot megillető bevétel visszahagyását indokolatlannak is tartjuk. Az 1995. évi tervezet t vámbevételeket 133 milliárd forintban számszerűsítettük. A nemzetközi, a belső piacot védő korlátok fokozatos lebontása érdekében a vámtételek és a statisztikai illeték egy százalékos csökkentésén alapult ez a prognózis. A gazdasági szükségszerűség azonb an a belső piac működési feltételeinek fokozott védelmét igényelte, ez irányú lépések már az elmúlt év végén is történtek az agrártermékek körében. Az 1994. évi tényleges exportimport tendenciák alapján azonban ennél szélesebb hatókörű intézkedés vált szü kségessé. Ezért a nemzetközi megállapodásokban lehetővé tett módon, más középeurópai országokban már korábban alkalmazott vámpótlékot vezettünk be, amivel előreláthatólag 56 milliárd forint többletbevételt realizálhatunk ebben az évben. A vámpótlékkonstr ukcióval a kormányzat a hasonló belföldi termékek térhódítását reméli. Az intézkedés nem rontja a beruházási kedvet, minthogy a technológiai színvonal fejlesztését szolgáló beruházási eszközök után a vámpótlék visszaigényelhető. Természetesen ezt a jogszab ály biztosítja, a vámmentes behozatalt a vámpótlék nem terheli. Ezen túlmenően az energiahordozók behozatalát sem terheli a vámpótlék. Az intézkedések lehetőséget teremtenek arra, hogy a belföldi termelési kapacitások megerősödjenek. Az előre meghirdetett árfolyamlépésekkel összefüggésben a vámbevétel további, mintegy 25 milliárd forint összegű növekedése várható. Az árfolyamváltozás persze, mint elsődleges célt, az exportérdekeltség javulását is szolgálja. Az általános forgalmi adó és a fogyasztási adó 199 5. évi előirányzatát a kormány március 12ei csomagjában szereplő intézkedések részben közvetlenül, részben közvetve érintik. Az előirányzatok korrekciója során mind a növelő, mind pedig a csökkentő hatásokat törekedtünk reálisan számításba venni. Így péld ául számoltunk a vásárolt fogyasztás magasabb áremelkedésből származó értéknövekedésének az áfa összegére gyakorolt pozitív hatásával, de becsültük a vásárolt fogyasztás várható összetételváltozásának negatív áfavonzatát is. A fogyasztási adót illetően ped ig a htoutalványok megszüntetésén és a személygépkocsik fogyasztásiadóemelésén kívül a motorbenzin várható fogyasztáscsökkenésének hatását is figyelembe vettük. Számoltunk azzal is, hogy az adóellenőrzés szigorítása már az idén is bizonyos áfa- és fogyas ztásiadóbevételi többletekben jelentkezik. (9.20) A felsorolt tényezők figyelembevételével az áfa 429 milliárd forintot kitevő eredeti előirányzatát 9 milliárd forinttal, a fogyasztási adóét pedig kereken 10 milliárd forinttal, mintegy 5 százalékkal emelt ük. Mint ismeretes, a költségvetés bevételi érdekeit igen súlyosan sérti az úgynevezett feketegazdaság léte és fokozódó térnyerése, ezért a visszaszorítása kiemelten fontos, tudatosan felvállalt kormányzati szándék. A feketegazdaság nem egyszerűen bevételi kérdés, hiszen elburjánzása nem egyszerűen bevételektől fosztja meg az elosztórendszereket, hanem a tisztességtelen árversennyel irreális konkurenciát teremt és elvtelen együttélésre kényszeríti a legális gazdaságot, gátolja a feketemunka révén az egészsé ges munkaerőpiac kialakulását és deformálja a munkaadó, munkavállaló közötti alkumechanizmusokat, súlyosan torzítja a nemzetgazdasági
